Megtelt a Fonó: Voodoo Papa & Szokolay Dongó Balázs, majd később Ripoff Raskolnikov szórakoztatta magas színvonalú muzsikával a Sztregova utcába látogatókat. Különféle elegyet alkotó hangszerek a színpadon, kellemes atmoszféra, kisebb, de annál lelkesebb tömeg, a kinti hideget elfeledtető borozós kedv, minőségi zene – ez jellemezte tegnap este a Fonó hangulatát. A Budai Zeneház hű maradt nevéhez, zenéből kínált sokat, sokfélét, nem is akármilyent…
A Fonó Budapest egyik leghangulatosabb helye, a magyar népi szokások 21. századi helytartója. Aki nem ismerné, annak talán így mutatnám be: minden, ami színvonalas, minden, ami a magyar népi hagyományokhoz köthető, minden, ami értékőrző. „A Fonó Budai Zeneház programjai 1995 óta a hagyományőrzés és az értékteremtés non-profit szektorába tartoznak. Állandó megszólalási lehetőséget nyújt a magyar népzene és -tánc eredeti forrásainak, a legjobb jazz-előadóknak illetve a kísérleti jellegű műfajok tehetséges képviselőinek.” – olvashatjuk a zeneház hivatalos honlapján.
A hagyományokhoz híven ez tegnap sem volt másként, két mondhatni teljes különböző, ám maguk stílusában rendkívül tehetséges zenészegyüttes lépett fel a Fonó színpadán. Elsőként Voodoo Papa Duo (Szert Zsigmond és Fejér Simon Pál) kiegészülve a magyar népzene ikonikus alakjával, Szokolay Dongó Balázzsal. Gitár, dob, szájharmónika, furulya és némi ének – ebből állt össze az így kialakult trió zenei repertoárja. Bevallom, kétségek gyötörtek, hogy mégis hogyan lehet összeegyeztetni az electric blues stílusát magyar népzene igazán erőteljesen jellegzetes hangszerelésével. Mondanom sem kell, a banda egy szám eljátszása után eloszlatta minden kételyemet, a két stílus eggyé olvadt, és ebből az összeolvadásból létrejött egy új minőség, ami nívós, egyedi, ugyanakkor valóban szórakoztató muzsikálást eredményezett. A banda egyébként nagy rajongóközönségre tett szert, ezt a helyszínen lévők mind tapasztalhatták. Ha lelkes rajongótábor és az elsőrangú zenélés nem lett volna elég, minderre rátett egy lapáttal a zenekar jó humora, ötletes megnyilvánulásai, amik akár az olykor hosszadalmas, bár előre bejelentett hangolásokat is elfeledtették mindenkivel.
Hogy egyik számukból idézzek:
Ecc-pecc kimehetsz, nyugatra, hogy gazdag lehess!
A banda az élő példája annak, hogy igen is Magyarországon is lehet színvonalas rétegzenét csinálni. Előadásuk tüzes, pörgős, élvezetes. Mindenkinek csak ajánlani tudom! Voodoo Papáék soron következő fellépéseiről hivatalos honlapukon olvashattok.
Amíg az este első felét tüzesség és a lendületesség jellemezte, addig a második felében inkább könnyed, lágy, megnyugtató dallamoknak lehettünk fültanúi. Az osztrák származású Ripoff Raskolnikov és zenésztársa, Nagy Szabolcs hangulatos blues koncertje más minőséget képviselt az est további részében. Két, zenét igazán élvező és átélő ember a színpadon – ez volt az érzésem, miközben őket néztem, és ez az életérzés a közönségre is átragadt. Dalaik képesek voltak arra az egy órára elfeledtetni az élet minden apró-cseprő gondját, a néző átadhatta magát a blues zene szívmelengető dallamainak,. Nyugalom, béke, gitár, zongoraszó és persze nem hiányozhatott az a hangulatcsináló egy pohár borocska sem. A fellépésen a zeneszerző legújabb albumáról – Odds And Ends (CD, Album – XLNT Records) 2016 – is halhattunk dalokat.
Ripoff Raskolnikov következő fellépéseiről hivatalos oldalán informálódhattok.
A koncertről készült fotókat itt tekinthetitek meg:
Sipos Dániel koncertfotói
