Sosem elég – Egy zenei karrier kezdete

Tuzson Eszter 2016. feb. 23. 0 0

Versánszky Dalmát, aki a debreceni Kós Károly Művészeti Szakközépiskola tanulója ötvös szakon, egy nagyon sokszínű, közvetlen, pozitív és hihetetlenül tehetséges lányként tudnám jellemezni. A fentiekben említetteken kívül fest, rajzol, tűzzománcozik, ékszereket készít, munkáit pedig kiállításokon lehet megcsodálni. Emellett a Független Diákparlament tagja.

Munkássága nagyon sokszínű s talán csak kevés olyan dolog van, amibe ha belefog, ne válna valami nagyszerűvé. Ami mégis életének legmeghatározóbb része az a zene. Habár több éven keresztül hegedült, végül az éneklés mellett kötött ki, amit elhivatottan nagyjából négy éve tanul. Ennek eredményeképp 2013-ban jelentkezett a Debrecen Hangja zenei vetélkedőbe, ahol a hatvan énekes közül a huszonkét elődöntős közé jutott és ahol akkor ő volt a legfiatalabb versenyző. Dalszerzéssel komolyabban csak nem rég kezdett foglalkozni, de máris sikereket ért el vele. A Megtört fény c. számát játszották a Tisza-tó Rádióban, ahol egy interjú is készült a fiatal énekessel.

Valamint legújabb dalát: „Sosem elég”, bárki, bármikor meghallgathatja a Youtube-on, s véleményem szerint nem kizárt, hogy hamarosan a rádióban is. Dalma új szerzeményét volt szerencsém hallani élőben, még a stúdiófelvétel valamint a nagy debütálás előtt, s már akkor, még nyers változatában is igencsak mély benyomást tett rám, talán az épp komoly mondanivalójának köszönhetően s nem utolsó sorban elkápráztatott Dalma varázslatos, erővel telt hangja.

https://www.youtube.com/watch?v=ODMF4HPhX_c

 

Gondolatait, érzéseit cseppet sem hétköznapi módon próbálta dalba önteni. Dalszövegei komplett költemények, amelyek igyekeznek kerülni az egyszerű konyhanyelvet, s a legnagyobb igényességgel vannak írva. A zenei alap tempója és a mondanivaló súlyossága a szám tökéletes kontrasztját alkotják, de igazán kifejezővé és egésszé Dalma karakteres hangja teszi a dalt. Mikor őt magát kérdeztem arról, hogy számára mit jelent ez a dal, s mi is volt a személyes üzenete, így válaszolt:

„Igazából ez a dal arról szól, hogy mi emberek akkor sem vesszük észre az élet lényegét, ha égő parázsként nyomnák a kezünkbe. Hajszoljuk a nagyobbnál nagyobb vágyakat és közben elfelejtjük az apró örömöket észrevenni, pedig ezek éltetnek valójában. És közben telik az idő, megöregszünk és boldogtalanul éljük le az életünket, holott mindvégig az orrunk előtt csücsült az, amire szükségünk volt.”

Categories: PORTRÉ, ZENE