“Nincs olyan, hogy eljössz egy koncertünkre és csak egy helyben állsz” – Interjú a Skindred énekesével

Varga Vencel 2018. okt. 21. 0 1

Idén jött ki az új albuma a walesi reggae/nu metalt játszó Skindred zenekarnak, akik évről évre egyre inkább headlinerei a nagy fesztiváloknak, idén a Reading nagyszínpadát is felrobbanthatták. Az énekessel, Benji Webbe-bel készítettük az interjút, aki 15 percben megváltotta a világot.

Idén jött ki a Big Tings, hogy érzitek ti, hogyan sikerült?

Borzalmas album, bárcsak sohasem vettük volna fel.

Miért mondod ezt?

Csak baszakszom veled, haver. A legjobb albumunk eddig, fantasztikus. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, amikor a lemez megjelent. Más fajta album ez nekünk. Érted, nem akartuk még egyszer megcsinálni ugyanazt az albumot, mint korábban. Az egyetlen banda, aminek újra és újra ugyanazt a lemezt kellene kiadni, az az AC/DC. (nevet)
Meg vagyok elégedve. Király visszajelzéseket kaptunk, jó energiákat, rengeteg kemény munka volt a stúdióban. Sok új dolgot kipróbáltunk, de eltaláltuk, és jók voltak a reakciók. Ti mit gondoltok az albumról?

Tetszett, szerettük, és amit először meg is kérdeznék, hogy melyik a kedvenc dalod az albumról?

A kedvencem szerintem, amit pont a minap hallgattam a Loud and Clear. Erős dal. Habár szeretem előadni a Big Tingst és a That’s my jamet, szerintem nagyon menő, csípik az emberek, jól fogadja a közönség koncerteken.

Olvastuk, hogy két hét múlva kezdtek egy turnét Amerikában. Igaz ez?

Igen.

Érzel bármi különbséget az európai és az amerikai közönség között?

A Skindreddel úgy érzem, hogy az a fajta együttes vagyunk, aki felráz. (nevet) Fel fogunk rázni. Nem csak állunk ott, és hagyjuk, hogy az emberek karba tett kézzel ácsorogjanak, bevonjuk őket a dalba, szóval bárhová megyünk a világban, mindig ugyanaz a hangulat van jelen. Lehet ez Japán, Ausztrália vagy az Egyesült Államok. Szóval várom már nagyon. (Technikai okokra hivatkozva végül lemondták a teljes amerikai turnét)

Milyen tapasztalataid vannak a közönséggel manapság? Ma is olyan aktívak, mint mondjuk pár évvel ezelőtt?

Aha, persze, megőrjítjük őket, tudod? Nincs olyan, hogy eljössz egy koncertünkre és csak állsz ott. Ha mi veretjük, akkor veretjük, érted… Mikor felmegyünk a színpadra, az első két dal alatt az emberek csak néznek ránk, hogy „Hát ez meg mi a fasz?” Vágod, úgy adtuk el a jegyeket, hogy mikor az emberek bejönnek a helyre, érezzék magukat egyesítve. Kicsit olyan nekem, mint a templom. Mikor ott vagy egyedül, mégis úgy érzed, hogy „mindenkivel” vagy. Nekem egy Skindred koncert is ilyen. Odamész egyedül, és észre sem veszed, de máris egy nagy buliban vagy, és imádod. Minden estét így látok, mindegy hol van, az emberek ránk vadulnak.

Sok banda jön a klisével, mintha minden országot imádnának, ahol fellépnek. Neked vannak igazán kedvenc országaid fellépni?

Nagyon élvezem Japánt, mert olyan, mintha a Star Warsba mennék. Mintha új világba kerülnél. Mikor elmész a sivatagi dologba, a bárba (és bazdmeg eldúdolja a Cantina Bandet éppen nekünk a telefonjába). Erre emlékeztet Japán. Mindig, mikor ott vagyok, a közönség bulizik, mindent beleadnak. Egy dolgot mondanék Japánról: mikor befejezel egy dalt, a közönség tapsol, udvariasan, aztán elcsendesednek. Te meg magadban: „Mi a faszt rontottam el?” De ők egyszerűen csak így csinálják. A japánok tapsolnak, sikítoznak, megőrülnek, aztán elcsendesednek. Még mindig a színpadon vagy, várod a következő dal kezdetét, azt gondolod „Na baszki, ez fura…” – Csak így csinálják.

Észrevetted, hogy vannak kisebb bandák, amik hasonló dolgokat csinálnak, mint ti?

Persze, de ez okés. Egy valamit kell tudnod: mindegy, mit csinálnak az emberek, az hozzám tartozik. (nevet) Én vagyok a létrehozója! Én csináltam először. Csinálhatják, ha szeretnék, ha akarnak Newport helikopterezni, hadd csinálják, ha a fel-le ugrálós dolgot akarják, hadd csinálják. De egy valamit tudok: hozzám tartozik. Én hoztam létre.

Akartam kérdezni a Newport helikopterrel kapcsolatban. Hogyan jutott eszedbe először?

A Download fesztiválon játszottunk Angliában, és mikor odaértünk, odajött a szervező. Tudod mi az a „wall of death”, ugye? Szóval jött a szervező, és mondta, hogy ilyen-olyan hülyeség meg szabályok miatt nem csinálhatjuk. Én meg gondoltam, hogy: „Ó baszki, imádom a wall of death-t csinálni.” De nem lehet, bárki, aki csinálja meg lesz bírságolva. De akkor mit fogunk csinálni? Emlékszem, megnéztem egy régi hip-hop videót, amiben a csávó azt mondta, hogy „kelj fel, vedd le a pólód, és pörgesd a fejed felett, mint egy helikopter”. Én meg gondoltam, hogy rohadtul levetetem velük a pólóikat, és a fejük felett pörgettetem, mint egy helikopter… Ennyi volt, ez volt az első alkalom, 2004. Az emberek azóta is imádják. Megnézheted YouTube-on, videón, de mikor ott vagy a fesztiválon, és látod, ahogy 3000 ember ezt csinálja, az egy fantasztikus látvány a színpadról.

Tudjuk, hogy együtt dolgoztatok a Dubioza Kolektivvel Boszniából. Milyen volt a közös munka?

Gyakorlatilag felhívtak, megmondták, hogy szeretik, amit csinálunk, elküldenek egypár számot, és hogy elénekelnék-e nekik egy dalt. A dalra mondtam, hogy persze, azt elénekeltem, az király volt. Eljöttek néhányszor megnézni utána, egyszer nagyon szeretném előadni velük azt a dalt élőben.

Van valaki más is, akivel szeretnél közös dalt?

Neeem…. Basszák meg. (nevet) Mármint mire gondolsz, bevenni egy lemezbe, vagy…?

Igen, igen, mint amit a Dubiozával is csináltatok.

Jó lenne, ha a Skindred csinálna egy dalt a Die Antwoorddal, Dél-Afrikából. Na ők baszott menők. A nindzsás számuk kegyetlenül falhoz ver. Ha csinálhatnék valakivel Skindred mixet, azok ők lennének.

Izgatottan várjuk, ha lesz valamikor ilyen.

Találkoztam velük egyszer, lazák voltak. Ha legközelebb látom őket, megkérdezem őket egy közös dalról, lehet elküldenek a francba, de az is oké… Nem ez lesz az első.

Van tervben magyarországi, vagy ahhoz közeli fellépés?

Remélhetőleg lesz majd európai turné is januárban, akkor elnézünk felétek. Játszottunk már Budapesten egypárszor, nagyon jól éreztük magunkat. Mikor utoljára voltunk ott, nagyszerű volt. Azon a helyen játszottunk, ahol lemész a föld alá, egy étterem van a bejáratnál, egy nagy rakás lépcső, aztán beérsz a helyre… – nagyon menő volt. Szerettünk ott játszani, remélhetőleg fogunk is még.

Az elköszönés után visszaszólt még Benji:

Csak biztonságosan, és mutassátok ki a szeretetet. Béke veletek!

Kiemelt kép forrása: wikipedia.com

Tags: béke, Benji Webbe, Big tings, Die Antwoord, Dubioza Kolektiv, Japan, Skindred, Star Wars, szeretet, turné, Wales, zenekar Categories: DOB+BASSZUS
Related Posts
Leave a reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.