Dalelemző cikksorozat a legnagyobb hatású magyar dalokról. Kortalan dalok: Omega – Gyöngyhajú lány.
Tavaly decemberben hunyt el Kóbor János, Kossuth- és Liszt Ferenc díjas énekes, az Omega frontembere, ezzel pedig hivatalosan is pont került a hazai könnyűzene egyik legrégebben működő zenekarának pályájának végére. Az Omega kulturális hatása a magyar rocktörténeten kívül is érvényes; komplett generációkba oltották át zeneiségüket, gondolatvilágukat, érzéseiket. Legesszenciálisabb daluk a magyar könnyűzene korszakos szerzeménye, a hazai dalszerzés áttörő alkotása: a Gyöngyhajú lány.
Búcsúdal a Kinizsiből
1968-ban Magyarország elsőszámú zenekara angliai turnéba kezdhetett, ezzel megerősítést kapva a brit könnyűzene krémjétől – többek között Eric Clapton és George Harrison tapasztalta meg Omega-hatást Angliában. A turnét megelőző utolsó nagy volumenű hazai koncert alkalmával a búcsúzás hevülete szüli meg a Göngyhajú lányt, mint dalkezdeményt. Az akkor 20 éves Presser Gábor spontán összetákolt ráadás számként játszotta el először a bűvös zongorafutamot.
Az angol körút sikerei után hazatérve első lemezük anyaga már készen állt, mikor a zenekar újra felelevenítette a feledésbe merült zongora témát. Kis híján fel sem került a lemezre, kezdetben ugyanis senki nem hiányolta a „búcsúdalt a Kinizsiből”. A stúdiófelvétel utolsó pillanatában kialakult konszenzus alapján azonban, miszerint egy líraibb, lassúbb tétel még hiányzik a lemezről, végül is megszilárdította a Gyöngyhajú lány vázlatait. A lemez hatalmas siker és nemzetközi csúcsteljesítmény volt, a korabeli divatos beatzenei elemeken túl egyedülálló hangulat jellemezte.
Mi történik a dalban?
A dalstruktúra az említett zongora témára lett felfűzve, amely ma már hagyományos szerkezetűnek tekinthető – ’69-ben azonban még újszerű hatást keltett. Az elektromos „rhodes” hangzás beszippantja a hallgatót, az intrótól egyenes út vezet a főmotívum időtlen dallamaival, a nagyívű refrénekkel a katarzisig. Minden magától történik, mint egy hamisíthatatlan popdalban, a varázs pedig nem múlik el.
Tudatosan felépített szerkezetiség, és a kényelmesen rögtönzött, természetes spontaneitás dualizmusa jellemzi a kompozíciót. A feljátszás szabálytalansága és ösztönössége felszabadítja a kötött akkordmenetet, izgalmas kiforratlanság kíséri végig a szöveget és zenét egyaránt. A fináléban az eksztatikus üvöltés és a dobtéma feszültsége olyan magasságokba emelik a hallgatót, amelyek az azóta eltelt 50 év zenei termésén túl is szédítőek.
Adamis Anna meséje
A szöveg Adamis Anna dalszövegíró műve, aki ekkoriban az Omega számára írt elsősorban, később az LGT vagy a Képzelt Riport szerzőjeként tette megkerülhetetlenné életművét. Kóbor János nem túl kiművelt technikával, de meseszerű odaadással és kifejezőséggel nyúlt az íráshoz. A szöveg valóban egy mese, pontosabban ballada, annak minden tisztaságával, szimbolikájával és teatralitásával. A néhol csiszolatlannak, naivnak tetsző meseszerűség egyenesen bevilágít a popzene folklór gyökereibe.
Az elérhetetlen eszményi szépség mítosza, amely ősidők óta művészeti alapélmény és inspiráció, a nagy archetipikus lírai témák egyike. Számos művészeti ág és stílus építkezik ebből, ugyanakkor egy alkotáson keresztül ilyen élesen rávilágítani erre a forrásra kivételes teljesítmény. A dal bámulatosan magas hatásfoka mögött talán ez állhat; Adamis Anna és az Omega képes volt egy ősművészeti forrásról átélhetően és karakteresen írni.
A Scorpionstól Kanye Westig
A dal már kiadását követően nemzetközi slágerré válhatott volna, ha a hazai pártpolitika lehetővé teszi. Azonban több lemezfelvételhez nem járult hozzá a Kádár-korszak „3T” politikája. Idővel sikerült külföldön megjelentetni az anyagot, amely széles körben hivatkozási alapot teremtett, beláthatatlan utóéletet generálva a Gyöngyhajú lánynak. A kultikus dallam számtalan előadónál visszaköszön, Boney M.-től a Scorpionson át Wiz Khalifáig, számos sorozatban, filmben reklámban felhasználták már. A Kanye West-féle New Slaves kis híján Grammy-díjas lett a Gyöngyhajú lány másfél percét soraiban tudva.
A Gyöngyhajú lány generációs alapélmény, ezen túl univerzális témájával és slágeres vonásaival valóban időtlen klasszikussá avanzsálódott. Hangvétele, költőisége, érzésvilága, meseszerű szövege egyaránt egyetemes benyomásokat keltenek; jelentősége és hitele nem kophatott az elmúlt 50 évben.
Kiemelt kép: szeged.hu
