Belső-Erzsébetvárosban áll a bál, a kerület az utóbbi hónapokban igazán nagy médiafigyelemnek örvend. A kérdés adott: megszűnni vagy maradni? A VII. kerületi lakosok február 18-án döntenek belvárosi szórakozóhelyek tömkeleget befogadó bulinegyed sorsáról, a kocsmák, üzletek nyitvatartási rendjéről.
A belső-erzsébetvárosi lakosok megelégelték a tarthatatlan állapotokat a bulinegyedben és komoly lépésre szánták el magukat, az önkormányzat segítségével népszavazási kezdeményezést írtak ki a szórakozóhelyek jövőbeli működési rendjével kapcsolatban.
Az erzsébetvárosi önkormányzat által kezdeményezett népszavazási kérdés így hangzik:
Egyetért-e Ön azzal, hogy a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete Budapest VII. kerület Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?
– írja a merce.hu
„Csendet kérünk” – látható a felirat angolul a VII. kerületi Kazinczy utca falain. Az ott lakó embereknél ugyanis betelt a pohár, nem tűrik tovább a folytonos zajszennyezést, arra panaszkodnak, hogy szinte már képtelenség pihenni a kerület ezen részében. Márpedig a pihenéshez alapvető emberi joguk van, amit a szórakozóhelyekről kiszűrődő zene és az utcán ordibáló emberek egyáltalán nem tartanak tiszteletben. A kerületrész koszos, szennyezett, az utcákat szemét borítja, a patkányok elszaporodtak, a körzetben virágzik a prostitúció és a drogkereskedelem, alkoholmámorban tengő fiatalok tömkelegei járkálnak még hajnalban is a sötét utakon, nincs megfelelő közbiztonság, az állapotok tarthatatlanok. A fiatalok a lépcsőházakban szexelnek, az utcán ürítenek, és mindent csinálnak, csak nem kulturáltan szórakoznak. A szórakozóhelyek nem tartják be a szabályokat, a hangos zene beszűrődik a magánlakásokba is, ahol emberek, családok próbálnának meg aludni. Ezen szeretnének változtatni most a kerületi lakosok.
„Közel 12 évet éltem Belső-Erzsébetváros közepében (…) 12 évvel ezelőtt ez a negyed, a fejleszthető, alulról építkező, számtalan jó közösségi kezdeményezés aranybányája volt. A negyedben lábukat megvető kocsmák, Sark, Szimpla, Kőleves, Ellátó, Sirály a borderline-on stb… mind sokat tettek azért, hogy a helyi lakosokat bevonzzák magukhoz.” – olvashatjuk a budapest.reblog.hu oldalán
Mára azonban ebből semmi sem maradt. A kerület elvesztette régi, derűs kinézetét, a lakosok nyugtalanok, visszakövetelik régi, csendes, nyugodt életüket, amikor még a gyerekeket bátran kiengedhették játszótérre anélkül, hogy aggódniuk kellett volna, hogy azok eldobott sörösüveget vagy használt gumióvszert találnának. Az emberek több év könyörgés után végre változást akarnak.
Akik itt laknak, nem tudnak hazajönni, nem tudnak leparkolni, nagy a kosz, de azt is meg lehet csinálni, hogy amelyik házban üzlet van, és reggel hatra nincs előtte föltakarítva, azt két hétre bezárják
– fogalmazott a Hír TV-nek Takács Tamás VII. kerületi lakos.
Azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, ott a másik oldal is: a bárok, kocsmák, éttermek, szórakozóhelyek és a bulizni vágyó nem csak VII. kerületi lakosok oldala, akik erőteljesen ellenzik a szórakozóhelyek nyitva tartásának bárminemű korlátozását.
Bulinegyedek szinte minden nagyvárosban találhatók, a 21. század egyik legjellegzetesebb képződményei, ez Budapesten sincs másként. Bár meglehet, hogy egyes nagyvárosok tudatosan ügyeltek arra, hogy az efféle szórakozóhely tömörülések a város viszonylag elzárt részén jöjjenek létre, olyan helyeken, ahol nincs lakhatási funkció, Magyarországon ez másképp alakult. A VII. kerületi bulinegyed organikusan, mondhatni magától nőtt ki, legtöbb kocsmája a Szimpla kert nevű hely leszármazottjai. Ezen a kocsmák ugyanarra a hiányesztétikára, a romkocsma-feelingre építenek, ami ma már-már hungarikumnak számít, sőt külföldiek által igazán keresett, ez egyik legfontosabb turisztikai bevétele a fővárosnak.
Az elmúlt években elszaporodtak a kerületben az efféle kocsmák, egymás hegyére-hátára nyíltak az újabbnál újabb különleges nevű bulihelyek. Mára 400-500 szórakozóhelyről beszélhetünk, melyek mindennap nyitva vannak, így csúcsidőben, péntek és szombat esténként több ezer ember is megfordul a hetedik kerületben. Ezeknek az üzleti egységeknek kellene ezentúl éjféltől zárva tartaniuk.
Ez azonban több problémát is felvet: a szórakozóhelyek éjfél utáni nyitva tartásának korlátozása óriási veszteség a cégeknek, egyes üzleteket tulajdonképpen ellehetetlenítene. Ez azzal járna, hogy ezek a helységek elvesztenék bevételük jelentős részét, ami együtt eredményezné üzletek bezárását, munkahelyek megszűnését. Ezenkívül rendkívül sok igényes koncerthely is található a romkocsmák között, amik a fiatalok szívesen látogatnak, nem minden hely egyforma. Attól még, hogy egy-egy pub megszegi a kerületben érvényes szabályokat, nem szabadna az összeset büntetni. Ugyanakkor a fiataloknak is joguk van a szórakozáshoz, a cégeknek pedig a szabad nyitvatartási rendhez, ha az megfelelő keretek belül működik, akkor a zajnak nem szabadna kiszűrődni a klubokból.
A kerületben már így is elrendelték a kocsma stop-ot, ami nagyon egyszerűen azt jelenti, hogyha bezár egy alkoholos italokat forgalmazó vendéglátó egység, akkor annak helyére nem nyílhat másik, ugyanis ezek helyét- legalább is az önkormányzat feltételezései szerint- pékségek, boltok és patinás kávézók fogják átvenni. Ez eddig még nem történt meg. A Király utca egyik részén bezárt szórakozóhelyek üresen állnak, falaik összegrefitizve, ablakaik berácsozva.
https://www.facebook.com/bpbulinegyed/videos/779694948905736/
„Belső-Erzsébetváros tíz évvel ezelőtt ugyanúgy nézett ki, mint most Külső-Erzsébetváros: leromlott állagú épületek, húgyszag és üres utcák. Most a kerület belseje tele van éttermekkel, szórakozóhelyekkel, rengeteg pénzt elszóró kocsmákkal és dizájnos butikokkal.” – írja a b1.blog.hu. A kerületben óriási változások mentek végbe az elmúlt időszakban, a romkocsmák nem lecsökkentették a városrész kinézetét, hanem renoválták, új modern szórakozóhelyek, éttermek, kávézók költöztek Belső- Erzsébetvárosba, ami azelőtt eléggé lebukkant, s egyáltalán nem békés és hangulatos volt.
b1. blog.hu szerzője öt érvet sorol fel, hogy miért is rossz ötlet a bulinegyedben a népszavazás:
- A népszavazás eredménye nem kötelező az önkormányzatra nézve
- A népszavazás az „oszd meg és uralkodj” -elvre épül
- Ha a bárok éjfélkor bezárnak, attól még a buli folytatódik
- Idáig is volt eszköz az önkormányzat kezében az üvöltözés vagy utcai vizelés megakadályozására
- A Külső-Erzsébetvárosiak is beleszólhatnak, pedig ők nem is ott laknak
Ezen állítások is alátámasztják, hogy a népszavazás bár csak formális, nem minden szempontból igazságos. A bulinegyedet nem csak belső-erzsébetvárosiak használják, és szórakozóhelyek nem csak a Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út határolta területen, hanem az egész nagykörúton vannak. Rengeteg turista, s budapesti fiatal tölti péntek-szombat estéjét a kerületben, akik szórakozása tulajdonképpen lehetetlen lenne, ha éjfélkor bezárnának a vendéglátó egységek. Valószínűleg az utcán, parkokban folytatnák a bulit. Kérem szépen, melyik fiatal megy haza éjfélkor a buliból? Ugyanakkor külső-erzsébetvárosiak is részt vehetnek a szavazáson, bár ők sem ott élnek, és ha nagy részük nem jelenik meg, a népszavazás érvényét vesztheti. Vajon az érvénytelenségre megy ki a játék? Bár a polgármester azt nyilatkozta, hogy ő teljesen pártatlan a népszavazást illetően, efelől sokaknak támadnak kétségei, sokan úgy sejtik, hogy az önkormányzatnak egyáltalán nem áll szándékában korlátozni a kerületi kocsmák nyitva tartását.
Nem tenne jót a ingatlan-bérbeadóknak sem az éjféli zárás a Hír TV által megkérdezett szakember szerint:
Az ingatlan árai a két-háromszorosára is nőttek. Ha körbenézünk a Madách téren, egymillió forintos négyzetméterenkénti áron lehet venni és eladni, ami körülbelül 300 ezer forintra esne vissza.
Mi ez? Valami újabb politikai huzavona?
A népszavazás mondhatni felesleges, ugyanis a bulinegyedben lévő állapotok – amik olykor valóban kaotikusak – a mai hatályban lévő törvényekkel is kezelhetőek és korlátozhatóak – ma sem szabadna az utcán pisilni, drogot fogyasztani, nőket árusítani… Kérdéses az is továbbá, hogy hová tűnik mindazon rengetek pénz, amit ezek a szórakozóhelyek fizetnek, mint idegenforgalmi és egyéb adók gyanánt. Ezekből a befolyó összegekből kezdeményezést lehetne nyílászárók cseréjére, hangszigetelésre, és akkor tényleg igaz lenne a kormány által kirakott tábla miszerint: Fejlődik Erzsébetváros!
A Bulinegyedben termelődő, évi 6.6 milliárd adóbevétel legalább 20%-át csorgassák vissza a kerületnek a bulinegyed működéséből fakadó problémák megoldására. – ad egy elképzelhető relatívát a bulinegyedszele.blog.hu
Szeretném hangsúlyozni továbbra is, mert némi fókuszvesztést érzek már megint, hogy az elsődleges probléma szerintem továbbra is az ÖNKORMÁNYZAT hozzáállása. A bárok, vendéglátóhelyek, kocsmák jelenlegi kommunikációja, az, hogy végül ellenünk fordultak teljesen és a lakókat látják ellenségnek, annak az eredménye, hogy az önkormányzat a szavazásra bocsátott kérdésével (nem tudom, hogy csak végtelenül ostoba, vagy ennyire aljas módon) kettéosztja a lakosságot, viszályt, veszekedést, gyűlöletet kelt egymás ellen.
– olvashatjuk Botos Regina bejegyzését az Élhető Erzsébetváros nevű csoportban.
Az egyetlen reális megoldáshoz vezető út véleményem szerint a tárgyalás: beszélni kell a fennálló helyzetről, és arról, hogyan lehetne közös megegyezésen alapulva olyan lehetséges alternatívákat felvázolni, amelyben egyik fél sem sérül, a helyzet mégis javul.
