A magyar történelem mind a mai napig tele van vitatott kérdésekkel. Ide komolyabb utánjárás nélkül is említhetjük Zrínyi Miklós költő, hadvezér, államférfi halálát (a legújabb kutatásról, mely kizárja a halálát okozó vadászbaleset tényét, lapunk is beszámolt), de Mátyás királyunk életének méreg általi elvesztéséről is több publikáció megjelent már. Ez a rejtélyesség szintén körülveszi az 1920-as trianoni békediktátumot is.
Ablonczy Balázs, korunk egyik legjelentősebb történésze, az ELTE művelődéstörténeti tanszékének tanára, „Trianon legendák” című könyvében gyűjti össze a magyar történelem e tragikus pontjának hiedelmeit, spekulációit, legendáit. De, hogy pont a magyar női szépség – amire mióta világ a világ, az egész ország büszke – is közrejátszott volna a történelmi Magyarország kétharmadának elcsatolásában? Lehetséges, hogy a végkifejlethez hozzájárult egy francia politikus sarj, és egy magyar nemesi leány zátonyra futott házassága?
Sokszor találkozni azzal a nézettel, hogy a francia miniszterelnök (1917 és 1920 között töltötte be ezt a posztot), Georges Clemenceau, becenevén a Tigris, azért volt olyan bántó és elutasító a magyarokkal szemben, mert őket okolta fia elrontott házasságáért. Rosszul elsült frigyekkel már bővelkedett a Clemenceau család, hiszen Georges is 16 évnyi házasság után vált el feleségétől, miután félreérthetetlen helyzetben találta amerikai szeretőjével.
Történetünk egyik főszereplője, Georges Clemenceau fia, Michel Clemenceau egy jó nevű párizsi középiskolába járt, majd Svájcban mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. Ezután Diószegre került, ahol a Kuffner és Guttmann-féle cukorgyárban kezdett dolgozni, hiszen ekkor még a Monarchia, s a magyar cukorgyártás egész Európában nagy hírnévnek, elismerésnek örvendett…A huszonhét éves fiú itt ismerte meg a tizennyolc éves, nemesi családból származó, környező falvak férfijai által körülrajongott Michnay Idát. Eljegyzésükre 1900 szeptemberében került sor, majd egy évvel később házasságot kötöttek.
