Valljuk be, elég nehéz erről a témáról elfogulatlanul beszélni. Hiszen mégiscsak illene pártot foglalni, egy igen vagy egy nem mellett dönteni. Igaz ez?! Mindenképpen választanunk kell? És, ha választunk, akkor van értelme? Biztos az, hogy a jó döntés sosem lesz rossz döntés? És még inkább aggaszt a kérdés: melyik a jó döntés?
Csupa kérdés jelenik meg előttünk. Én azt mondom, nem ez a legjobb dolog. Ha ennyire képlékeny valami, akkor nem sejtet sok pozitívumot önmagában. De gondoljuk csak végig. A szavazásról azt tartják, nemet kell mondanunk. De nézzük csak, mi jár ezzel. „Nem” lesz a válaszunk a migránsok betelepítésére. Persze jogos, nem akarjuk, hogy ezek az emberek, akik állítólag a biztonság érdekében menekülnek felénk, idejöjjenek.
Honnan tudhatjuk, hogy mi a céljuk? Mennyire lehetünk biztosak abban, hogy nekik a biztonságra van szükségük, és nem csak egy jobb életre, amit belül mindenki akar. Az a baj, hogy az eddigi hírek alapján, hiába nyújtanánk nekik nyugodt életet és kedvező körülményeket, ha ők csak bosszúságot okoznak. Az erőszak nem opció, és nem is kérünk belőle. De realizálnunk kell azt is, hogy ha nemet mondunk, akkor az Uniónak is nemet mondunk, az pedig egy kisebb fajta lázadást foglal magában. Ennek pedig nem láthatjuk előre a következményeit. Ha mégis beengedjük őket, ami ellen oly sokan tiltakoznak….nos abból sem tudjuk, mi sül majd ki. Na, és mi van azzal, aki el sem megy szavazni? Ő valóban az ország és a nép ellen lenne? Jó vagy rossz embernek kéne őt titulálnunk? Ezekre sem tudjuk a választ.
Én azt mondom, a mai világban semmiben sem lehetünk biztosak. Magyarország a kérdések honja marad egy ideig biztosan. Sajnos, így megy ez egy jó ideje már. Konkrétumokat sosem kapunk. és ha mégis, az mindig csak időszerű. Úgymond egyik napról a másikra élünk. Pedig valljuk be, egy olyan vezetésre lenne szükség, amely biztos válaszokat ad, minden felmerülő problémát megold, de legalábbis meg akar oldani és nem a szőnyeg alá söpri. A lényeget helyezi előtérbe, és nem a lényegtelennel akar az élre törni. Biztosat akarunk és jót. Minimum jobbat, mint ami most van. Mert kell egy jövő, és terveznünk is kell. De a mai állás szerint, a holnapban sem bízhatunk. Mert sajnos, ez Magyarország.
Tegyünk a holnapért, és ne csak a mában éljünk!
