A Survivor 50-en huszonnégy játékos szerepelése esetén a szerkesztés mindig is kihívást jelentett volna. Nincs elég képernyőidő ahhoz, hogy ennyi nézőpontból meséljék el a történetet, különösen, ha hírességek is bekapcsolódnak. Bizonyos játékosok már eleve a rettegett lila editet kapnák meg, ami a Survivor rajongótábora kódja arra, hogy nagyrészt háttérszereplőként funkcionáljanak. Most, hogy csak öt játékos maradt talpon, egyértelmű, hogy a műsor hihetetlen lehetőséget hagyott ki az egyik lila játékos nagyobb vágására, és ennek a kihagyásnak közvetlen hatása lesz a fináléra.
A szóban forgó játékos Tiffany, és az elmúlt epizódok során nyilvánvalóvá vált, hogy a többi játékos fenyegetésként tekint rá a játék megnyerésére. Ő volt mindenki közös célpontja a legutóbbi szavazáson immunitást nyerése előtt, és úgy tűnik, a játékosok azt sugallják, hogy ezt a héten minél gyorsabban ki akarják küldeni. Van olyan érzés, hogy sok zsűri-taggal erős kapcsolata van, és hogy végső győzelem esetén valódi fenyegetést jelentene, ha a végére ott van. Elméletben ez nem meglepő a vele járó erős emberi készségek és stratégiák tekintetében, de a valóságban ez hatalmas megdöbbenést okoz, mert a szerkesztés mindezek közül szinte semmit sem mutatott eddig.
Az évad első öt epizódjában Tiffanynek mindössze 2 konfessziója volt. Ugyanekkor Christian, Ozzy, Genevieve, Coach, Mike White, Rizo, Emily, Rick Devens, Aubry, Joe, Cirie, Stephenie, Colby, Charlie, Q és Savannah mind tíz vagy annál többet szereztek. Jonathan, aki szintén az öt játékos közé tartozik a játékban, nyolc konfessziót kapott. Tiffany volt a legkevesebbet kapó játékos, míg a második legkevesebbnek (Chrissy) ebben az időszakban kétszer-négyszer annyi jutott.
Az első személyes konfessziók hosszú utat jelentenek ahhoz, hogy alakítsák a nézői nézőpontot, és hosszú úton segítenek abban is, hogy eldöntsük, kinek szurkoljunk. Ha többször is nem mutatták Tiffanyt, a szerkesztés azt sugallta, hogy ő háttérszereplő, és nem valaki, akit komolyan kellene venni. Sőt, még nagyobb probléma, hogy nem értettük meg, mi zajlik a fejében, vagy hogy láttuk volna a kapcsolatait, amelyeket kiépített.
Kezdetben kaptunk egy kis Tiffany és Aubry, s egy kis Tiffany és Dee közötti jelenetet. Később volt egy kötéssé alakító jelenet Joe-val, majd nemrégiben jó néhány beszélgetés Cirie-val. Ez utóbbi kissé jóleső volt, de nehéz igazán izgalomba jönni, amikor olyan sok konfesszió származik Cirie-tól a Ozzy-val és Rizo-val való kapcsolatairól. Nehéz igazán izgalomba jönni akkor is, amikor annyi konfesszió és magyarázat és nézőpont érkezik mindenki mástól, kivéve talán Joe-t.
Most pedig, világosan: nem hiszem, hogy a Survivor-szerkesztés bárkinek is tartozna. Nem vagyok az a rajongó típus, aki szerint minden játékosnak egyenlő mennyiségű képernyőidő járna. Szórakoztató értéket vagy a történet kulcsfontosságú elemét kell nyújtani ahhoz, hogy bemutassanak. Ez nem egy jótékonysági ügy. A lényeg azonban az, hogy úgy tűnik, legalább ennek a szezonkezdetnek a pillanataiban Tiffany nagyon is kulcsfontosságú a történet szempontjából. Ha többet kapott volna képernyőn, és több konfessziót adott volna a szezon során, talán úgy néznénk rá, mint aki valódi fenyegetést jelent a játék megnyerésére, ami a közelgő finálét sokkal érdekesebbé tenné.
Öt játékos maradt a játékban, Aubry pedig az egyértelmű vezető esélyes, és rengeteg legutóbbi narratív tartalmat kapott, amelyben felvázolja a stratégiáját. A legtöbb rajongó nagyon magabiztos abban, hogy a szerkesztés őt állítja a győzelem elé. Miért? Leginkább azért, mert úgy tűnik, senki más sem képes győzni a játékban, talán Jonathan kivételével. A rajongók úgy gondolják, győzni fog gyakorlatilag a kizárásos eljárás révén.
Nem mondhatjuk teljesen le Jonathan-t, mert az egész szezon során megbízható és következetes jelenlétet mutatott. Számos nagy lépésért adták meg neki a hitelt, és mindig is tudtuk, mire gondol és miért cselekszik bizonyos módokon. Akárcsak Aubry, ő is kulcsfontosságú figura volt, amely központi szerepet játszott a történet mesélésében. Ő egy életképes győztes. Sajnálatos módon azonban láttunk már tőle olyat is, hogy nyers rizst nyalt meg mindenki előtt, ráadásul mások konfesszióiban könnyen manipulálhatónak is nevezték. Ezek nem győztes benyomások.
Úgy tűnik, nála jobb esélyesnek látszik, mint a többieknek, mert hát: Rizo már csak mókás és RizGod-szerű volt, de a többi játékos konfesszióiban is gyakran kifigurálták. Aubry alapvetően azt mondja, hogy szerinte nem képes megnyerni a zsűri szavazását a végén, és szeretne mellette ülni, ami borzasztó jel. Ehhez még az a beszéd is társul, hogy fiatal és lusta a kempingben, és az edit nem mutatta őt olyannak, akit komolyan kellene venni.
Joe is kissé reménytelen helyzetben van. Ő egy kicsit egységesebb jelenlétet mutat a műsorban, de nem láttuk, hogy stratégiát építene fel. Ezt sok más játékos is kifogásolja a konfesszióikban. Alapvetően erős kihívásokban teljesítőként ábrázolták, akit visznek, de elég kedvelik, és úgy van, hogy szinte csak ott van, és megmondják neki, hogyan szavazzon. Ha ő nyerne, végig nem lenne értelme a szerkesztésnek.
Ez vezet minket Tiffanyhez. A többi játékos egyértelműen úgy gondolja, hogy ő meg tudja nyerni a játékot. Nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy kiürültessék őt. Sajnos lehetetlen komolyan venni, amikor a szezon nagy részében háttérszereplő volt. Lehetetlen komolyan venni, amikor nem vizsgáltuk meg a zsűrivel kapcsolatban felrótt nagyszerű kapcsolatait. Lehetetlen komolyan venni, amikor a szerkesztők, az adóidő elosztásán keresztül, megmondták nekünk, hogy ne vegyük komolyan. És ez elég szívás, mert nyilvánvalóan lett volna egy jobb történet, amit el lehetett mesélni.
Tiffany vicces és élettel teli volt a konfessziókban, amelyeket láttunk. Adott egyike volt a szezon legszórakoztatóbb pillanatainak, amikor beszól Coach-nak a konfessziós fülkében, és a kihívásokban is kiválóan teljesített. Bárcsak többet láttunk volna belőle. Igen, az azt jelentette volna, hogy néhány konfessziót Christian vagy Ozzy vagy Coach hiányában hagyunk ki, de cserébe olyan finálét kaptunk volna, amelyben több potencális győztes van, egy esélytelen és három olyan személy, akiről a szerkesztők azt sugallják, hogy nem nyerhetnek.