Bár az időjárás még közel sem mondható tavasziasnak, így március beköszöntével mégis eljött az ideje, hogy az ősz és a tél után a tavasz toposzát is megvizsgáljuk irodalmunkban.

Múzsák nélkül mit ér a költészet?! Nem lenne az a sok szép szerelmes vers, Múzsák a magyar irodalomból és a világirodalomból egyaránt.

A szerelem, a szerelem,/A szerelem sötét verem - olvashatjuk Petőfi Sándor A szerelem, szerelem című versében.  És milyen igaza is van... Azonban nem ő volt az első, aki erre rájött. A szerelem témaköre már a kezdetektől fogva jelen van az irodalomtörténetben. Mondhatni, ahogy Erósz megjelent a Földön, úgy hozta magával a szerelem mámorító érzését is. Ez nem meglepő, hiszen a szerelem érzése az ókor emberétől kezdve a 21. század egyénéig mindenkit megtalált, ugyanis ez az emberi élet természetes velejárója. Azonban a szerelem nem mindig csak boldogság és önfeledt kacagás, ambivalens érzések tárházát foglalja magába. Ezért is olyan nehéz megfogalmazni, hogy mit is érez az egyén akkor, amikor szerelmes. Költőink azonban mégis megpróbálkoztak szavakba önteni szerelmes lelkületük mindennapi érzéseit. 

Vasárnap este: meleg tea, zajos kinti forgalomtól elzárt belső kis menedék, nyugalom, lágy fények, kellemes halk zene, kényelmes ágyikó és egy kedves kis verses kötet Talán ezek lehetnek azok, amikre a hét végéhez közeledvén igazán sokan vágyakozunk. Csend és nyugalom! Egy olyan biztonságot és bizalmat árasztó közeg, ahol elfeledhetjük a mindennapos problémáinkat, és bátran elengedhetjük képzeletünket a nyugalom, a meghittség, és a gondolkodás szigetén