Július 17-én tartották a Weöres Sándor Színház kamaratermében William Shakespeare Vízkereszt, vagy bánom is én című vígjátékának olvasópróbáját. A darab Réthly Attila rendezésében a Savaria Történelmi Karnevál szabadtéri „színpadán” kerül bemutatásra.
Az igazság az, hogy még sosem jártam olvasópróbán. A szombathelyi színházban természetesen igen, így egészen különleges élmény volt látni már a kezdetektől, hogy honnan indul ki, hogyan születik és elevenedig meg egy színdarab. Ráhangolódás és bevezetésképpen a rendező elmondta a darabbal kapcsolatos elképzeléseit, bejátszott pár felvételt, majd ki-ki elkezdte olvasni saját karakterének szövegét: most még csak körbeülve, mindenki a saját személyiségével, a hangsúlyokkal már játszva.
Réthly Attila, szokásához híven nagyon határozott elképzelésekkel érkezett, és ennek megfelelően számos meglepetést tartogat a nézőközönség számára. Idén választása William Shakespeare Vízkeresztjére esett; rögtön felmerül a kérdés, vajon miért ilyen népszerűek napjainkban is a közismert angol drámaíró művei?
Számos egyetemes kérdést és bölcsességet boncolgat a történet. Ilyen például az identitás, a politika, a folytonos ellenségkép-keresés és az, hogy vajon vagyunk-e olyan értelmesek, mint egy bolond? Bolond-e az akit annak neveznek, és lehet-e adni egy őrült szavára? Az előadás végére talán még az is megeshet, hogy mindenkin elszabadul a téboly, és a Bolond lesz a legértelmesebb mindenki közül. Kesze-kusza szálak, akárcsak a szerelmiek.
Shakespeare nemcsak zseni volt, hanem remek ember- és jellemismerő is. Vígjátékai pont annyira komolyak, mint komikusak és kereteibe remekül beilleszthetőek napjaink kortárs problémái. A cselekmény szerint Orsino, Illiberália hercege reménytelenül szerelmes Olíviába, aki azonban az álruhába öltözött Viola után vágyódik, Violának viszont Orsino kell. Az üzengetések és leskelődések sokszoros félreértéseket szülnek, és pár igen megmosolyogtató pillanatot.
Réthly három rétegben jeleníti meg az összetett történetet, a darabot ugyan alapul véve, ám kicsit elvonatkoztatva és asszociálva. Az első síkon a színház színészeinek zenekara, a Mágikus Mintha fogja majd zenei elemekkel színesíteni az előadást, mindeközben természetesen szerepet is játszva. A második síkon képzeljünk el egy 80-as évek hangulatú, és nem véletlenül kortárs benyomású, ironikus légkört a Magyar-tenger partján, itt-ott felsejlő szombathelyi emlékekkel. És hogy hogyan lesz ebből Shakespeare-korabeli szerelmi sokszög? Itt jön képbe az eredeti alapanyag Nádasdy Ádám fordításában. A darab társulatát olyan színész öregek is erősítik, mint a frissen felépült Jordán Tamás, aki a fentebb is emlegetett „bolondot játssza majd, és Bezerédi Zoltán, aki a Katona József Színházból érkezett hozzánk.
Az olvasópróba után lehetőségem nyílt beszélgetni Egervári Györggyel, a Vízkereszt rendezőasszisztensével és ügyelőjével, akitől többek között megtudhattam, miben különbözik egy szabadtéri színház szervezése és nehézségei a kőszínházétól. Ilyen például az, hogy szabadtéren nincs lehetőség játszani a megvilágítással, mások a technikai lehetőségek, városon belül kell tájoltatni a darabot.
Gyuri elmondta, hogy mik a rendezőasszisztens feladatai: a próbák megszervezése, hogy az olvasópróbákból szépen lassan megszülethessen az előadás; ráadásul ez a nyári szünet közepén nem egyszerű feladat. Gyuri negyedik alkalommal dolgozhat egy rendező jobbkezeként, ezáltal nagyon sokrétű feladatkört tudhat a magáénak, sokszor éppen saját magát ellenőrizve és felülbírálva; ez az első év, hogy egy nagy, 12 szereplős darab létrejöttében vehet részt. A szombathelyi Vízkereszt, vagy bánom is én előadás lesz az első alkalom, hogy a Karneválszínház keretein belül élőzene is színesíti az előadást.
Karneválszínház: Vízkereszt vagy bánom is én – a Weöres Sándor Színház előadása
