Molnár Zsolttal, az Eszterházy Károly Egyetem művésztanárával és képzőművésszel beszélgettünk. Fiatal kora ellenére sok sikeres évet tudhat maga mögött, nemrég pedig a Ludwig Múzeumban láthattuk a munkáit.

Vidékről költöztél fel Budapestre. Milyen volt az első éved?

Nemeskeresztúron, egy nyugat-magyarországi kis faluban nőttem fel és ott éltem 14 éves koromig. Ez a közeg meghatározó számomra, hiszen a mai napig inspirál a munkásságomban. A gimnazista éveimet Szombathelyen töltöttem a Művészeti Szakközépiskola és Gimnáziumban. A célom a Képzőművészeti Egyetem volt, ahova jelentkeztem is érettségikor. A felvételi során két hetet töltöttem a fővárosban. Nagyon lelkes voltam: különleges helyeken jártam, tetszett a nyüzsgés és rengeteg impulzus ért. A sikeres vizsgákat követően, ősszel beköltöztem az MKE kollégiumába. Szuper izgalmas volt megismerni azokat a hallgatókat, akik szintén velem kezdtek vagy találkozni az akkor már évfolyamtársaimmal, akikkel együtt felvételiztünk. Az első évem a beilleszkedésről szólt és arról, hogy megismerjem azokat az embereket, akik a mai napig a barátaim.

Mi adta meg a kezdő lökést, hogy komolyabban foglalkozz művészettel?

Már általános iskolás koromban is nagyon szerettem a rajzórákat. Páran az osztályból Celldömölkre jártunk Illés Erika szakkörébe, aki nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elinduljak a pályán.

Fotó: Horváth Dániel

A családod hogyan állt hozzá a terveidhez?

A családom a mai napig teljes mértékben támogat engem. Büszkék rám, én pedig rájuk, úgyhogy nagyon szerencsésnek érzem magam (ebben is). A munkám a hobbim, a szenvedélyem; minden időmet és energiámat felöleli a magánéletem mellett.

Hol láthattuk legutóbb a munkáidat?

Legutóbb egy csoportos kiállításon vettem részt. Az Esterházy Művészeti Díjat idén hatodik alkalommal írta ki az Esterházy Magánalapítvány. Pályázni lehetett festészettel és festészettel határos technikákkal. A díjra jelölt művészek válogatott munkáiból Short List 2019 – Esterházy Art Award Magyarország címmel nyílt kiállítás a Ludwig Múzeumban, Budapesten.

Milyen volt bekerülni a döntősök közé?

A pozitív visszajelzések mindig nagyon fontosak. Amikor díjra jelölnek, akkor egy versenyben vagyok, ahol maximálisan szeretnék teljesíteni.

Fotó: Horváth Dániel

Hogyan zajlik nálad az alkotás folyamata?

Teljesen változóan. Attól függ, hogy milyen fázisban halad az adott munkám vagy a sorozatom, amin aktuálisan dolgozom. A legutóbbi kollázsaimhoz elengedhetetlen volt a számítógép használata. Ebből kifolyólag szerettem kimozdulni a műtermemből és olyan helyszíneken koncentrálni a feladatomra, amik teljesen újak voltak munkavégzés szempontjából. Például az utóbbi időszakban a Szépművészeti Múzeum Könyvtárában töltöttem viszonylag sok időt. Egyedül dolgozok, bár a munkafolyamatomnak a része, hogy az általam megtervezett fa és fém installációkat másokkal kiviteleztetem. Nagyon jó szakemberekre találtam Ádám Tamás és Szokodi Zoltán személyeiben: ők azok, akik évek óta segítik a munkásságomat. Fontos számomra, hogy azok a térbeli megoldások, melyeket kitalálok, hozzáértő szakemberek munkája által öltsenek formát a kiállítóterekben.

Követed a kortárs alkotókat?

Természetesen igen. A hazai színtéren ezt nem nehéz követni, hiszen kevesen vagyunk a szakmában. A külföldi tájékozódást nagyban segítik a közösségi appok. A folyamatosan változó alkotói folyamatokat legkönnyebben az Instagramon követhetjük nyomon, ami a kapcsolatteremtés szempontjából is kiváló platform.

Fotó: Horváth Dániel

Az egri Eszterházy Károly Egyetemen oktatsz. Hogy jött ez az életedbe?

Az Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Karán tanítok, amit ősszel kezdtem el. Egy évvel ezelőtt kaptam a felkérését, amit nagy örömmel vállaltam. Jelenleg még kihívás számomra a munka, hiszen idáig nem volt tapasztalatom intézményrendszerben tanítani.

Hogyan látod tanárként a fiatalabb generációt, milyen különbségeket tapasztalsz?

Azok a fiatalok, akiket tanítok, felelősségteljes és határozottam ambiciózus hallgatók. Az utóbbi évek során számos nonprofit szervezet jött létre, melyeknek a küldetése egy átfogó online archívum létrehozása, különböző kortárs művészeti kiállításokról és rendezvényekről. Az online platformok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy releváns képet kapjunk a jelenleg zajló kortárs művészeti életről világszerte. Ennek nyomán az új generációk könnyebben tudnak tájékozódni, amit erős különbségnek látok.

Fotó: Zana Krisztián
Fotó: Zana Krisztián

Molnár Zsolt további alkotásait itt tudjátok megtekinteni:
www.zsoltmolnar.org

Kiemelt kép: Horváth Dániel