Dr. Vörös Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi oktatója, a magyar névtankutatás egyik vezéralakja, sokak kedves tanára november 27-én ünnepelte hatvanadik születésnapját. Munka- és pályatársai egy egészen különleges köszöntéssel lepték meg a nyelvészt december 14-én, az f21.hu szerkesztősége pedig szenteste napján köszönti a sokunk tanulmányaiban meghatározó tanárembert és tudóst.
Sorok írója bajban volt a cikk írása során: Vörös Ferenc egyike azoknak a mestereknek, akik nemcsak tudást, hanem emberséget és kultúrát közvetítenek a hallgatók felé, úriemberhez méltó viselkedést és példát örökítenek át; nehéz elfogulatlanul tudósítani születésnapjáról is. Vörös Ferenc publikációinak száma immár meghaladja a százat, ezek közül 19 monografikus munka, melyek valóban a jelenkori nyelvészeti kutatások élvonalába tartoznak. A tanár úr jeles folyóirat- és konferenciaszervező, illetve élen jár a digitalizált adatbázisok és kutatási metódusok kifejlesztésében, a közelmúltban pedig helyet kapott az ELTE kiválóságait tömörítő 50-es jegyzékben.
A december 14-ei egyetemi születésnap is a fentebb már említett megilletődött hangulatban telt. A Zenei Intézeti Tanszék tehetséges hallgatólányai nyitották a megható ünnepi műsort a Néked zeng ez a dal című Orazio Vecchi klasszikussal, majd egy Bach kürtszerzemény következett Hercz Balázstól, végül Mihajliv Renáta és Teleki Blanka énekes-gitáros duója foglalta keretbe a művészi üdvözletet.
A szóbeli köszöntések közül a sorban első dr. Németh István szombathelyi rektorhelyettesé volt, aki röviden áttekintette Vörös Ferenc pályáját, de a tudományos eredmények részletes taglalása helyett a tanár úr emberségére és tanári attitűdjére helyezte a hangsúlyt: „Tudod, hogy a hallgató az igazi érték!” A rektorhelyettes sok erőt és egészséget kívánt az ünnepeltnek, illetve megköszönte az egyetem hírét öregbítő szakmai munkáját is.
Horváthné dr. Molnár Katalin, a SEK Bölcsésztudományi Centrumának vezetője a szombathelyi dialektológiai műhely egyik vezéralakjaként beszélt Vörös Ferencről, aki sikeresen találta meg az összhangot kutatás és oktatás között. Az úttörő és előremutató tettek közé tartozott a digitalizált névtankutatás, ami segítette az adatbázisok áttekinthetővé tételét – napjainkban a sikeres kutatóknak szakavatott számítástechnikusoknak is kell lenniük.
A hivatalos köszöntéseket kötetlenebb kerekasztal-beszélgetés követte, amin Vörös Ferencen kívül Vörös Ottó körmendi nyelvész, a tanszék nyugalmazott oktatója és Juhász Dezső, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének igazgatója vett részt. A beszélgetésben szó esett arról, hogy a tanár úr miért választotta végül az irodalom helyett a nyelvtudományt, kitértek a Nyitrán eltöltött meghatározó éveire, a sok pesti, szlovákiai és szombathelyi műhelymunkára, de került elő vicces anekdota a két Vörös-nevezetű nyelvész okozta külföldi kavarodásról is. A három egymástól nagyon különböző, de közös célokért kutató és harcoló tudós diskurzusa hallatán az egyszeri hallgató is pontosan érzi, hogy az egyetemre kerülve a magyar kultúra igazi vezéralakjai és szolgálói tanítják; a hallgatóknak is apránként fel kell nőniük hozzájuk.
A beszélgetést egy egyszeri és megismételhetetlen kötet bemutatója követte, ami megkoronázta a születésnapi ajándékokat. Tóth Péter és Hajba Renáta tanszéki tanárok által szerkesztett és lektorált Véges Végtelen című kötet Vörös Ferenc pályatársainak, barátainak, munkatársainak esszéit tartalmazza, amit kizárólag a tanár úr születésnapjára készítettek el, majd foglaltak kötetbe.
A napzáró beszélgetés és a tanár úr egészségére elfogyasztott pezsgők előtt Vörös Ferenc meghatódva fejezte ki köszönetét hallgatóinak, munkatársainak, de mindenek előtt feleségének, édesanyjának és családjának, akik lehetővé tették, hogy aktív, szorgalmas és eredményes élet álljon mögötte – és reméljük, hogy hosszú ideig előtte is!
Isten éltesse Vörös Ferencet, és ezúton kívánnak neki az f21.hu-s hallgatói boldog karácsonyt!
Kiemelt kép: Kleinhappel Miklós
