Az Újvilág utca zenekarról biztosan sokan hallottak az elmúlt években, főleg itt a nyugati határ környékén. Ez annak köszönhető, hogy a srácok hatalmas erővel és lendülettel álltak neki a zenekari életnek. De náluk ez vajon hogy működik, mi a titkuk? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ, amikor a zenekar frontemberével, Varga Dominikkal beszélgettem.
Kezdjük az interjút egy szokványos, kötelező kérdéssel: Mikor alakultatok, mi a zenekar története, honnan származnak a zenei ambíciók?
2010 februárjában alakult a zenekarunk. Tulajdonképpen nálam ez még egy egyszerű nyolcadik osztályos énekórán kezdődött, ami ekkora távlatból visszatekintve talán életem legmeghatározóbb 45 perce volt. Ugyanis megismerkedtem a Beatles zenekarral és aztán megállás nélkül azt hallgattam. Valamikor akkor eldöntöttem már, hogy zenekart akarok csinálni. Így gitározni tanultam, majd három évre rá, két osztálytársammal, Kovács Marcellel, aki dobolt és Kapustka Csabával, aki basszusozott létrehoztunk egy zenekart. Ezzel azt gondoltam, kész is vagyunk, de egy másik osztálytársam, Puskás Péter beajánlotta öccsét, Mátyást. Egészen addig vonakodtam vele kapcsolatban, amíg meg nem hallgattam, végül azonban szólógitárosként ő is a banda tagja lett. Én a ritmusgitárt és az éneket csináltam akkor.
Milyen zenét játszotok, hogy tudnátok ezt meghatározni?
A legelején mindenféle zenekar dalait tanultuk meg játszani, Nirvana, Red Hot Chili Peppers, Beatles, aztán mellette elkezdtük a saját dalainkat is írni. Ezek kezdetben szinte általunk írt Beatles számok voltak, de az idő haladtával egyre jobban erősödött a zenénkben a grunge beütés. A dalszövegeim rendkívül bénák voltak, nem is szóltak semmiről, ugyanis arra figyeltem, hogy esztétikailag a legszebb legyen, ám ez a tartalom rovására ment. 2014 körül volt először, amikor a forma mellé végre értelme is lett a szövegeimnek és mondani is tudtam velük valamit az embereknek. Ugyanekkor jött be a zenekar stílusába az angol indie, ennek hatására hangszereltük meg az új dalunkat, aminek a címe Emma.
Úgy tudom, kétszer is indultatok az Átjáró nevű rendezvényen nem is kevés eredménnyel. Mesélj erről egy kicsit!
2013-ban jelentkezett a zenekar először az Átjáróra, ahol végül második helyen végeztünk. Erre egyébként már tagcsere is történt, Csabi helyett Doma Bence érkezett hozzánk, ő vette át a gitáromat, emellett vokálozott, én pedig megörököltem a basszusgitáros szerepet. Az Átjáróra már így jelentkeztünk. Ám ezután Marci volt az, aki elfoglaltsága miatt nem tudta vállalni a zenekart. Kétségbeesve, dobos nélkül egyre közeledtek a fellépések és én ismertem egy srácot. Jánny Dominik volt az, tudtam róla, hogy dobol, így megkérdeztük, lenne-e kedve velünk zenélni. Azt mondta, hogy vállalni nem tudja, de kisegít minket a fellépéseken, amíg nem találunk mást. Másfél hónap telt el, amikor felvetette, hogy végleg maradna, mi pedig nagyon örültünk neki. 2014-ben újra elindultunk az Átjárón, amit meg is nyertünk, aminek köszönhetően sok lehetőséghez jutottunk.
Annyi tagváltásról meséltél már, kicsit nehéz követni. Kik a tagjai jelenleg a bandának?
Jelenleg Jánny Dominik a dobosunk, Doma Bence helyére Kiss Tamás érkezett, jelen pillanatban ő a gitáros. Puskás Mátyás szólógitáron játszik, én pedig basszusozok és énekelek.
Mesélj egy kicsit a dalok születéséről! Ki miért felelős, hogyan zajlik ez nálatok?
Ez elég változó. A dalok alapjait vagy a Matyi vagy én írjuk, de a Budapest című dalunkét például Tamás írta. A végső eredményt négyen együtt alkotjuk, de erősen a Matyi irányításával.
Te írod a dalszövegeteket? Gyakran találni benne visszatérő motívumokat, például állatok vagy kozmikus témák. Mennyire tudatos ez és egyáltalán hogy készülnek a szövegeket?
Igen, a szövegeket én írom, bár ezek a visszatérő motívumok inkább kevesebb, mint több szándékossággal szerepelnek. Kérdésedig az állatok gyakorisága fel sem tűnt. Egyébként nagyon egyszerű, csak leírom, ami körbevesz, amit látok, gondolok.
Mesélnél kicsit a rövid- és hosszútávú terveitekről?
Nyár végén települtünk át Szombathelyről Budapestre, szóval rövidtávon mindenképpen megismerni a fővárosi viszonyokat. Fel szeretnénk venni pár dalunk, keressük leendő menedzserünket, meg egyéb zenekaros dolgok. Hosszútávon mindenképpen, hogy megtaláljuk azt a réteget, aki szereti a zenénket.
Nemrég elkészült az első klipetek. Erről tudnál mondani pár szót?
A Szerelmes című dalunkhoz készítette Guzmics Gergő barátom év elején. Gergő a Premontrei iskola volt diákja, ezért kapta meg a stúdiót használatra. Itt volt elég nagy kék háttér és megfelelő világítás, tulajdonképpen a fizikai világban másra nem is volt szükség, a többi már az informatika meg persze Gergő csodája.
Melyik a kedvenc dalod?
Hú, hát általában a kedvenc mindig a legújabb, mert még izgalmas, sokat változhat a koncertek alatt. Az újdonságnak megvan a maga varázsa.
Dominik utólag azt is elmondta, hogy a zenekar hamarosan egy új hangszerrel bővül, ám részleteket még nem árult el. Hogy mi lesz ez a rejtélyes változás nem tudni, de a srácok biztos közzéteszik facebook oldalukon, ha már biztos lesz a tény.
A borítókép Lutor Katalin fotója.
