2015, Oslo, Hartvig Nissen Iskola – körülbelül másfél évnyi előkészületek és fiatalokkal töltött idő után kezdte meg csapatával a munkát Julie Andem rendező és forgatókönyvíró. A fiatal rendezőnő sorozata a norvég NRK TV neve alatt futott, amely jelenleg az ország egyik legnagyobb médiahálózata.

Nem kis rizikó volt a sorozat elkészítése. A rendezőnek csekély költségvetésből kellett gazdálkodnia, s talán még ennél is kisebb volt az a stáb, ami a rendelkezésére állt, a csapatot ugyanis rajta kívül csupán egy fotós és egy hangmérnök alkotta. A színészek a sorozatbéli szerepeik előtt mindannyian ismeretlen, fiatal középiskolások voltak, elhanyagolható színházi vagy televíziós tapasztalattal, illetve szinte azonos korúak az általuk alakított karakterrel. Témáját illetően egy újabb tinidráma látszik kibontakozni, amiből kiindulva az ember nem feltételezné, hogy sohanemlátott produkcióra kell készülnünk. Bár a rendezők bíztak a sorozatban, a tapasztalt átütő sikerre mégsem számítottak. Hogy mi az oka, hogy négy évaddal később teljes sikerrel zárták a projektet?

Andem az újításainak köszönhetően világhírnévig vitte a showt. A sorozat a saját online felületén volt megtekinthet és a nézők számára valós időben zajlottak az események. Egy teljes epizódot egy héten keresztül kis részekben töltöttek fel, hogy a hét végére összefoglalóként adhassák le az egész heti történetet. Emellett a szereplők között folyó Instagram posztokat, Facebook beszélgetéseket osztottak meg szintén valós időben, így a nézők még közelebb érezhették magukat a karakterekhez.

Évadok és karakterek

Megvalósítás és téma szempontjából sokaknak már az elején a brit Skins című sorozat juthatott eszébe, hiszen a két műsor nagyon hasonlít egymásra. Míg a britek két évadon keresztül követtek egy adott társaságot és részenként változtatták azt, hogy kinek a szemszögéből vizsgálják az eseményeket, addig a Skam egyazon társaság életét követi végig, azonban évadonként más a vizsgált téma és a szereplő, akinek a nézőpontjából figyelünk, illetve végig a valóság talaján maradnak. Nem akartak világmegváltó, megközelíthetetlen csodakaraktereket alkotni, hanem az átlagosabb és szerethetőbb szereplőket hozták el, akikkel bárki tud azonosulni.

Figyelem! A következő szöveg nyomokban cselekményleírást tartalmaz.

1.  ÉVAD – EVA (Lisa Teige)

Az első évad főszereplője Eva Mohn, akinek köszönhetően megismerhetjük a Nissent és a sorozat szereplőit. A fő cselekményszál a lány és barátja, Jonas (néhol labilis) kapcsolatát mutatja be, illetve az új barátaival (Noora, Vilde, Sana) szövődő kötelékeit, annak minden szépségével és hibáival. Együtt éljük át velük a gimnázium első évének nehézségeit, miközben betekintést kapunk a norvég gimnáziumok őrületes időszakába, a Russba, ami az utolsó év legnagyobb buliidőszaka a végzősök számára, és amire már elsős koruk óta készülnek.

Ennek az évadnak a mondanivalója a kapcsolatok és identitásunk keresésének fontossága, ahogy feltesszük a kérdést: kik vagyunk mi és kik szeretnénk lenni?

Forrás: .skam.wikia.com

2. ÉVAD – NOORA (Josefine Frida Pettersen)

Meglepő, hogy Julie Andem eredetileg ennek a történetnek a bemutatását tervezte az első évadnak, ám később meggondolta magát, hogy addigra ne kelljen a karakterek bemutatására koncentrálni. Noora Amalie Sætre a csapat hűséges, feminista, független tartóoszlopa, aki első komoly kapcsolatában találja magát a végzős Williammel. A fiú már az első évad során felfigyel a lányra. Egy részeg éjszaka következtében a fiú bátyja zsarolni kezdi a lányt, ami először bizonytalanná, majd újra erőssé teszi őt. A színészek közötti kémia és ellentétek teszik különlegessé ezt az évadot, miközben rájövünk, hogy bármilyen nehéz időszakot is élünk meg, a barátaink és az őszinteség csak segíthetnek rajtunk. Emellett a jelenet, melyben Noora szembesíti a fiút tettei következményével, akkora siker lett a norvég médiában, hogy sokan kötelezővé tennék a megnézését a fiatalok számára.

pinterest.com

3. ÉVAD – ISAK (Tarjei Sandvik Moe)

A szexualitás és a homoszexualitás kérdésköre áll a harmadik évad középpontjában. A barátok, a család és a kívülállók véleményének jelentőségét – vagy éppen lényegtelenségét mutatja be Isak és Even kapcsolata. A sorozat igazi sikerét ez az évad hozta meg világszerte, miután finoman és valóságosan ábrázolta a szerelmet, egyáltalán nem arra fókuszálva, hogy ez mind két férfi között történik, hanem bizonyítva, hogy a szerelem mindenkinek szerelem, és nemtől függetlenül az. Az Isakot alakító Tarjei Sandvik Moe a norvég filmtörténet legfiatalabbjaként jelölve is lett a Gullruten-díjra (az Emmy-díj hazai megfelelője) legjobb férfi színész kategóriában, amit később annak ellenére elnyerhetett, hogy fiatal kora miatt először még a jelölés is kétséges volt.

reddit.com 

4. ÉVAD – SANA (Iman Meskini)

A negyedik és egyben utolsó évadot világszerte rengetegen várták, hiszen a muszlim, szókimondó Sana története már a kezdetektől foglalkoztatta a sorozat követőit. Az évad fő témája, hogy milyen mai tinédzserként egy másik életmódot élni, miközben ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe, mint mások. Megfelelni a vallási elvárásoknak, miközben a társadalom elfogadására is vágyunk. A mindeddig magabiztos és bölcs Sana-t olyan oldalról ismerhetjük meg, ami bizonyítja, hogy hiába a keménység és az érzelmek elnyomása, mindenkiben rejlik gyengédség.

skam.hu

A sorozat nézettségével sorra döntögette a norvég rekordokat, és sikere a 2017 nyári finálét követően sem csillapodott. Olyannyira, hogy a dán Aveny-T Színház jogokat vásárolt, hogy színdarabot készítsen belőle. Az amerikaiak is szemet vetettek rá; lassan kezdetét veszi a saját verziójuk elkészítése, szintén Julie Andem vezetésével, jelenleg pedig a francia változat fut – szintén online.

Gyakran nézek sorozatokat és ez a legkülönfélébb műfajokat fedi le; a Black Mirrortól a Szex és New York-ig bármire kapható vagyok, számomra mégis a Skam lett az egyik legmeghatározóbb mind közül. Szerettem, hogy nem próbált lenyűgözni, inkább bevont és meglepett. Aggódtam a karakterekért és nem azért, mert egy őrült gyilkos kergette őket, hanem mert ismertem a problémáikat, és tudtam, hogy tényleg bárkivel megeshetnének – akár velem, akár a barátaimmal, akárkivel… A sorozat nem akarja azt bizonygatni, hogy tinédzserként egyedül vagyunk és senkire nem számíthatunk, inkább ösztönöz, hogy ne féljünk a szüleinktől, a felnőttektől, vagy éppen a hatóságoktól segítséget kérni, ha a szükség úgy hozza, de ha más nem is, a barátaink mindig ott lesznek és meghallgatnak minket. Ez a fajta felfogás az, ami a Skamet annyira jóvá és szerethetővé teszi.

 

Kiemelt kép: denofgeek.com