#Sohavégetnemérős – egy film, ami teljesen a miénk

Luca Gyökér 2017. aug. 5. 0 0

Az ellentábor prüszkölt meg fújtatott, a rajongótábor pedig maga alá pisilt, amikor kijöttek az első trailerek a Wellhello együttes nevével fémjelzett filmről, a #Sohavégetnemérős-ről. Én speciel azt hittem, valami dokumentumfilmes-fantázia kotyvalék lesz, így nem is nagyon erőltettem magamra, bár azért piszkálta a gondolataimat, mégis mi ez, amit ennyiszer az orrom alá nyom a YouTube, hogy „tuti tetszeni fog neked”?

Amikor a szerkesztőségben feldobták, hogy kéne a filmről írni, pláne, hogy itt a fesztiválszezon, álltam elébe és bevallom őszintén, meg kellett tapasztalnom az igazi „pozitívan csalódtam”-érzést.  Meglepően tapasztaltam, hogy ez a film nem a Wellhelloról szól. Ez az alkotás a banda szövegeiről, a rájuk íródott történetekből tevődik össze. A sztori-téglák közötti malter, ami maga a Wellhello. Ezt muszáj leszögezni az elején, mert a lényeg (a nafta, a krém) igazából a kisebb szösszenetekben rejlik.

De beszéljünk kicsit a Wellhello dalszövegekről: maga az együttes rendkívül populáris. A szövegei könnyen emészthetőek, a dallamok kellemesek a fülnek és jelenleg hazánk legnagyobb és legismertebb slágerei között találjuk meg őket. Kicsit retró, kicsit szokatlan, a szövegek különböző szituációkat, életérzéseket közvetítenek, és a film alkotói pont ezeket ragadták meg.

Miről szól a nyár? Buli, szerelem, szabadság. (Néhányunknak a meló is, de na, most ezzel a szájízzel nem szabad törődnünk.) Melyik az a fesztivál, aminek a himnuszát a fiúk írták, és ahova a leginkább passzolnak? Természetesen a VOLT.

A film erre épít. Hat (dalszöveget) történetet láthatunk, a #mindenkivelmegeshet-től a #teljesenirreális-ig. Keretes a szerkezet, hiszen a két #veledismegtörténhet sztori között ott vannak azok, amik teljesen MindBlow-ok, mint például amikor a főszereplő helyett a számítógépe beszél, és az emlékei a „NŐK” feliratú ajtaján engednek minket be. Aztán ott van a duplaparapasi, aki két szinten vágja át a lányt a palánkon, és ott van az is, aki mindent túlgondol, fantáziája életre kel, majd pedig a lány, aki egy Bégellel randizik. Ez így most nagyon kaotikus, tudom, de ha megnézitek, megértitek.

Az utolsó történet az i-re a pont és ezt szeretném kicsit kifejteni nektek. Ez egy találkozás meséje, egy olyané, ami bárkivel megeshet. Itt a lány és a fiú irreálisan gyorsan egymásba esnek (egy tíz perces sztoriban hogyan férne el rendesen egy ismerkedés). Itt tetőzik a lényeg, hiszen a központban a VOLT Fesztivál áll, a végén pedig minden főbb szereplő itt találkozik. Mintha az egész egyetlen promó-film lenne. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a #Sohavégetnemérős kiállítás, ami az idei VOLT Fesztivál alkalmával ingyenesen látogatható volt.

A szereplőkről is szeretnék néhány szót ejteni, hiszen nagyon friss és fiatal, tehetséges gárdával operál a film, amitől véleményem szerint még fogyaszthatóbb lett az egész. Még a Wellhello is hihetően játssza el önmagát, miközben egyik történetből a másikba vezet át bennünket.

Summa summárum: minden hiteles és minden mai ebben a filmben. Ahogyan tudom, ez is volt a cél, és megvalósításból biztosan jelest érdemelnek a készítők. Lehet dobálózni, de felesleges. Vagy tetszik, vagy nem. Vagy befogadod, vagy nem. Megfoghatatlant, egyedit, valami újat hoztak létre, ami 100% magyar. Átélhető, baromi kedves, és a miénk, a fiataloké.

Tags: #Sohavégetnemérős, film, Volt Fesztivál, Wellhello, zene Categories: FILM
Related Posts