Mit jelent nekünk 1956. október 23.?

Miskó Csaba 2016. okt. 23. 0 1

Vajon az új generációnak mit jelent 1956. október 23.?

Egy kötelező iskolaünnepséget? ,,Jaj! Már megint elő kellene túrni az ünneplőmet!”-nap? A nap, mikor nagymama és nagypapa megint ugyanazt a sztorit mesélik el? A mai nap nem csak az ’56-os hősökről való megemlékezésről kell hogy szóljon. Ez a nap egy emlékeztető, hogy most is meg kell lennie az erőnknek és bátorságunknak ugyanazt meglépni, amit nagyszüleink, ha szükség van rá. A történelem folyása nem állt meg. Ki tudja, mi lesz holnap? Vajon mi kiállnánk azért, amiért mások kereken 60 éve a vérüket adták?
man_of_the_year_1956
2016. 10. 23.

Jelenleg hatalmas káosz van, az emberek világszerte újra elkezdtek radikalizálódni, nem tanultuk meg, hogy egyik radikális eszme sem tesz jót a világnak. Jól látjuk, értesülünk, hogy világszerte milyen politikusok indulnak választásokon, milyen politikusok nyernek választásokat, vagy egyszerűen kik az aktuális diktátorok. Borzasztó látni, kiket éljeneznek önszántukból emberek, vagy egy gyűlölködő őrültségekkel teleszőtt beszéd után hányan tapsolnak állva. Pedig ezek az újdonsült diktátorok ugyanazokkal  a „jól bevált” módszerekkel manipulálják az embereket, akár kevesebb, mint 70 éve, mégis sokan bólogatnak, ugyancsak.
radicalism-300x199
Észhez kell térni és észnél kell maradni

Mennyire szép világot élnénk, ha ma elég lenne egy szimpla „megemlékezős” cikket írni, pár képpel kiegészítve. Sajnos nem így van, fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy bármit hallanak az aktuális propagandától, bármilyen eszmét próbálnak rájuk erőszakolni, mindig a józan ész határain belül kell maradni és önállóan gondolkodni, átlátni a szitán, mielőtt túl késő.

Sajtószabadság itthon

A Népszabadság rohamszerű eltörlése, a 444.hu kitiltása a parlamentből igencsak megosztó az emberek között. Valaki úgy gondolja, hogy ez nem számít, ezzel nem korlátozzák a sajtószabadságot, mert számukra nem kedves oldalon álltak (állnak!). Igen ám, de ezzel vigyázni kell. A sajtószabadság gyakorlásához mindenkinek politikai nézeteitől FÜGGETLENÜL joga van. Teljesen mindegy tehát, kinek az oldalán áll, ha egyszerűen betiltják vagy ellehetetlenítik, azzal korlátozzák a sajtószabadságot. Az embereknek meg kell tanulniuk:
Sajtószabadság ≠ ,,Csak annak a médiának a fennmaradása, amely az én véleményemet osztja.”
Amit egy ember igazságnak gondol, az csak a saját igazsága, ez tömegekre felnagyítva egyaránt érvényes. Nem szabad hát éljenezni és bólogatni annak, hogy korlátozzák a szabadság bármely formáját, valljon az ember akármilyen nézeteket!
freemedia160
Minden családban vannak történetek

Nagymamám az események alatt 16 éves volt.

“1940-ben születtem, ’56-ban éppen másodikos voltam Törökszentmiklóson a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. Az emlékeim halványak, arra emlékszem, hogy a végzősök leverték a gimnázium bejárata felett lévő vörös csillagot, ismételgették fennhangon az elhíresült  felszólítást: „Ruszkik haza!” Az orosz nyelvtankönyveket szétdobálták, széttépték, ám nagy felvonulást nem rendeztek, az emberek inkább visszahúzódtak, rettegtek, ugyanis egy repülőgépből a tömegbe lőttek. Többre nem igazán emlékszem, nem voltam a diáktömeg sűrűjében, jobbnak láttam, ha kívülről figyelem az eseményeket.”

Sortűz szülővárosomban, Tiszakécskén

Tiszakécskén október 27-én nagy lelkesedéssel gyűltek össze az emberek. A szónok a tanácselnök maga, Orosz Zoltán volt. A felvonulók nagy része örömmel csatlakozott a szervezőkhöz, sokan kíváncsiságból voltak ott, vagy éppen csak arra jártak. A tömeg a falu központjában, az Országzászlónál gyülekezett a katolikus templom előtti tanácsházánál, kb. 1500-2000 fő. Orosz Zoltán beszédet tartott, majd Matúz Dezső földműves elszavalta a Nemzeti dalt. Erre a tömegben zsibongás támadt fel, ezt megérezve elkezdték énekelni a Himnuszt. Sokan úgy emlékeznek, hogy éppen a „balsors”-nál jött a repülőpár. Először felderítő repülést végeztek, majd a gépágyúból és géppuskából sorozatot adtak le a fegyvertelen, békés tömegre. Egyes források szerint egy fedélzeti akna is ledobásra került.

Sokan pincékbe és a katolikus templomba menekültek. Gémes Mihály plébános az oltárterítőket és a ministráns karingeket feldarabolva készített kötszert a sebesülteknek, az emberek otthonaikban erre a célra ágyneműket és függönyöket használtak fel.

0b2fa669e3e64418a36923cb7e17c9d3_4

Gémes Mihály szobra Tiszakécskén

Takács Géza repülős hadnagy volt a végrehajtó, a parancsot pedig Gyurkó Lajos vezérőrnagy adta ki. Az indok az volt, hogy szerintük a tömeg föl akarta akasztani a párttitkárt, ez természetesen hamis állítás volt. Az eseményeket követően az akkori vezetők csak szépen lassan mertek visszaszivárogni a falu vezetésébe. A véres öldöklésnek 110 sérültje és 17 halottja volt. Nyugodjanak békében!

mig15

MIG-15 szovjet típusú sugárhajtású vadászrepülőgép

Végezetül

Amit a magyar nép elkövetett 60 évvel ezelőtt, egy hőstett volt. Harc az elveikért, a szabadságukért, a nemzeti öntudatukért, mindenért, amit egy embertől soha nem vehet el senki! A mi feladatunk, hogy megőrizzük, sőt, inkább megvédjük az örökségüket! Bármi áron! Isten áldja hősi halottainkat!

Categories: 5PERC