A halott menyasszony egy 2005-ös fantasy animációs film, melyet a legendás Tim Burton rendezett és írt. A téma aktualitása miatt vettem elő ezt a régi klasszikust, hogy bemutassam magát a filmet és annak jellemzőit.
Tim Burton stílusa teljesen egyedi. Szürrealista ábrázolásmódját ezer közül is fel lehet ismerni, elég ha csak az 1989-es Batmanre vagy Ollókezű Edwardra gondolunk. Filmjei sikert sikerre halmoztak, ebbe pedig nagy szerepe volt Burton jellegzetes rendezési és forgatókönyv írási zsenialitása. A mű főszerepeiben feltűnik Johnny Depp, Helena Bonham Carter és Emily Watson.
2005-ben látott napvilágot A halott menyasszony című animációs vígjáték, melyet Oscar-díjra is jelöltek. A film nem kevesebb feladatot vállalt, mint bemutatni az emberi életet, a halált, az azt átívelő szeretetet, és a házasságot.
A film Victor Van Dort és Victoria Everglot házasságának zűrös történetét mutatja be. Victoron az első pillanattól kedve látszik, hogy nem tartozik a társadalom legéletképesebb egyedei közé, izgulós, zavart, önbizalomhiányos és nem mellesleg halszagú. Családja újgazdag, halkereskedelemből szerezték vagyonukat és szeretnének a nemesi réteghez tartozni. Ehhez kapóra jön az Everglot család, akiknek ugyan nemesi vér csörgedezik ereikben, ám a famíliának egy árva vasa sincs, így ők gazdag kérőt keresnek az általuk rusnyának titulált lányuknak. A két fiatal még soha nem találkozott egymással, érdekházasságról beszélünk. Mindketten szeretnének szerelemből megházasodni, azonban jelen körülmények között erre nincs lehetőségük.
Mielőtt még tovább mennénk a történetben, hadd írjak egy kicsit az alapkörülményről és a karakterekről. A film animációja rettenetesen groteszk. A szürke összes árnyalata feltűnik, színeket talán csak a film első jelenetében megjelenő pillangóban fedezhetünk fel. A szereplők egyszerűen teljesen élettelennek és végtelenül bizarrnak hatnak, s ennek nagy szerepe van a filmben.
Victor egy egyszerű srác, szürke hétköznapokkal. Ő és Victoria az egyetlen, akik az élők közül foglalkoznak a szépséggel és a vidámsággal. A nyitó jelenetben Victort láthatjuk, amint egy szép pillangót rajzol le, színek nélkül. Ez azt akarja hangsúlyozni hogy a világ szürkesége akarva-akaratlanul, rányomja bélyegét a művészetekre, a szórakozásra, egyszóval mindenkire, mindenhol hatással van. Látunk egy kis fali képet is ahol a főszereplő szeretett kutyájával álldogál.
Victoria az aki leginkább aggódik a szeretet miatt, többször is kifejezi aggodalmát, hogy mi lesz ha Victorral nem fogják tudni szeretni egymást. Egy ilyen alkalommal fény derül arra, hogy a lány szülei egyáltalán nem szeretik egymást, ők is csak érdekből házasodtak össze, s szerintük a szeretetnek nincs köze a házassághoz.
A kapocs Victor és Victoria között egy egyszerű zongorajátékkal kezdődik, mindketten szeretnek zenélni, csak a lánynak a családja ezt elítéli. A zongora szerepe meghatározó a filmben kialakuló kapcsolatok terén, ez szimbolizálja a kialakuló szerelmet először Victoriával, később Emilyvel.
A történet az esküvői próbával folytatódik, ahol Victor nem tudja megjegyezni a szövegét, így leégette magát és a családját is az egész város előtt. Ezért csüggedésében elmegy a közeli erdőbe, hogy ott gyakorolja azt. A helyes szöveget elmondva véletlenül eljegyez egy halott menyasszonyt, akit csúfosan átvertek, kifosztottak, majd meggyilkoltak abban az erdőben. A halott nőt Emilynek hívják. Victor az „eljegyzést” követően lekerül a holtak világába. Ez az „alvilág” az élők birodalmához képest sokkal vidámabb és élettel telibb. Megjelennek az élénk színek, a vidám dallamok és fergeteges bulik. Teljesen abszurd, hogy a holtak sokkal inkább „élnek” ,mint még lélegző társaik. Itt Emily nászajándékot ad Victornak, ami nem más mint régen halott kiskutyája maradványai, melyek szép lassan összeállnak, így a férfi visszakapja elvesztett kedvencét, ezzel bemutatva, hogy a szeretet túlmutat a halálon is. Ez egy nagyon szép üzenete a filmnek, amely a későbbi történesekben nagyobb hangsúlyt kap. A holtak világába kerülésekor Victornak elénekelik Emily történetét és egy fontos kérdést: „Vajon sírig tart-e a házasság?”. Tehát ez is a szerelem/szeretet örökkévalóságára reflektál. Ennek a dalnak a szövege erősen felidézi bennem a haláltánc műfaját, főleg a refrén:
Haj, haj mi meghalunk majd,
de kicsit se félj mert az kicsit se baj
s bárhogy is kérsz, no meg bárhol is bújsz
a legvégén csak a végére jutsz.
Valószínűleg a magyar fordítás miatt hangzik kicsit bugyutának a dal, de szerintem így is vállalhatóra sikeredett.
A történet úgy folytatódik, hogy az élők világában keresik Victort, majd egy rejtélyes vendég, Lord Barkis értesíti a családokat, hogy Victort egy ismeretlen nő karjaiban látták. Everglot család hajnalig ad időt arra, hogy előkerítsék a fiút. Eközben Emily segítségével ő visszajut a felszínre (azt hazudta a halott nőnek, hogy felkészíti a családját a nő fogadására) és Victoriához ment. Azonban Emily a kukaca biztatására (aki a lelkiismeretét hivatott megtestesíteni) a fiú után siet, akit rajta kap Victoriával. Megharagudván visszavonszolja őt az alvilágba, ahol Victor magyarázza neki, hogy szereti Victoriát és csak véletlenül jegyezte el őt. Erre Emily depresszív hangulatba esik, és a halálról elmélkedik. Victor felkeresi, majd együtt zongoráznak, így kiderül, hogy a fiú szereti a halott nőt. Közben a családjának inasa meghal, aki dohányzásából kifolyólag állandóan köhögött és rosszul volt. Victor örül a találkozásnak, annak kevésbe, hogy az inas meghalt. Ő erre azt válaszolja, hogy ne sajnálja, végre jól érzi magát. Tehát a halál, mint egyfajta felszabadító is megjelenik, elűzve a földi problémákat. Nagyon bizarr, hogy a film próbálja vonzónak ábrázolni a halált, sokszor borzongtam meg a rövid játékidő alatt ezekben a pillanatokban. Az inas elmondja Victornak, mivel eltűnt Victoria kénytelen hozzámenni Lord Barkishoz. Az esküvőjük meg is történik, ez Victoriát szinte lesokkolja.
Az alvilágban kiderül, hogy igazából Victor és Emily házassága nem érvényes, mivel a halál elválasztja őket. Úgy lehetne érvényesíteni, hogy Victor önként lemond az életéről, rituális öngyilkosságot hajt végre egy esküvő keretein belül, egy méreggel telt serleg segítségével. A fiú belemegy, mindenki ujjongásban tör ki és készülnek az esküvőre, amit a fenti világban tartanak meg. Át is vonul a népes holt sereg, az élők közé, akik akár egy zombi apokalipszist úgy fogadják a megjelenésüket. Közben elszakított családtagok találnak egymásra, szétszakított szerelmek, akiket a halál választott el egymástól és így újra boldogok lehetnek. Itt is megmutatkozik a film üzenete: a halál nem befolyásolhatja el elhunyt iránti érzéseinket. Szeretteinkre haláluk után is gondolunk és szeretjük őket.
Elkezdődik a szertartás, de mielőtt Victor meghalna, Emily leállítja. Azt mondja, hogy egész életében az esküvőjét várta, ez volt az álma, de elvették tőle, amint átverték és rútul meggyilkolták. Ő miért venné el más álmát, mikor tudja, hogy Victor igazából Victoriát szereti. Ez hatalmas önfeláldozáról ad tanúbizonyságot, amelynek egy rendes kapcsolatban, legyen az házasság, vagy szerelem, jelen kellene lennie. Tehát az esküvő átcsap Victor és Victoria menyegzőjébe, azonban a lány már férjhez ment Lord Barkishoz, akiről kiderült, hogy csak a pénzért vette el a lányt (holott egy árva garasuk sem maradt), majd meggyilkolta volna, ahogy azt Emilyvel is tette. Az ő házasságukat érvénytelenítik, méghozzá úgy, hogy Barkist megölik. Így semmi nem állhat a fiatalok közé, meg is történik az esküvő.
A film zárójelenetében Emilyt látjuk, amint megannyi szürke pillangóvá változva elrepül a holdfényes éjszakában.
Így a történet végére érve nem is tűnik olyan gyerekbarát vígjátéknak, ugye? Valóban, animációs film létére nagy és jelentőségteljes üzenete van, melyet egy gyermek valószínűleg nem érthet meg. Saját belátásom szerint, nem ezt a befejezést szántam volna a filmnek, imádkoztam, hogy Victor Emilyt vegye feleségül, számomra a lezárás zsúfolt és kicsit erőltetett volt.
Mindenképpen ajánlom megtekintésre, főleg a halottak napjához/halloweenhez való igazodó témája miatt.
Kiemelt kép és a film elérhetősége: http://meselandia.tv
