Egy legenda szerint az ősi Japán vad vidékeit békés kutyák népesítették be, amik ellen hatalomra jutván kegyetlen háborút indított a macskaimádó Kobayashi-klán. A vesztésre álló négylábúakat egy bátor szamuráj kisfiú mentette meg, akit hősies tette miatt azóta is mélyen tisztelnek. Ezer évvel később a történelem újra játssza önmagát, hiszen Megasaki városában polgármesterként a Kobayashi család egyik leszármazottja jut hatalomra, akinek kutyaellenes gyűlöletpropagandájával szemben csak egy 12 éves fiú mer szembeszállni.   

Wes Anderson tagadhatatlanul a kortárs filmrendezés egyik legkiemelkedőbb és meghatározóbb alakja, nem mellesleg azok közé a filmes személyiségek közé tartozik, akik elmondhatják magukról, hogy rendezőként külön rajongó táboruk van. Egyedi és azonnal felismerhető stílusa, a kellemesen kínos pontossággal középre hangolt és komponált pasztell hangulattal átitatott képei, a költői snittjei és sajátos zenei aláfestései azonnal felismerhetővé teszik filmjeit. Legkiemelkedőbb alkotásainak a Grand Budapest Hotelt és a Holdfény Királyságot (Moonrise Kingdom) tartják, de számos más mestermű került ki a kezei közül, mint az Utazás Darjeelingbe (The Darjeeling Limited), Tenebaum, a háziátok (The Royal Tenebaums), és mások. Ez idáig csak egy nem élőszereplős, stop motion technikával készített alkotása volt, a Csodálatos róka úr (Fantastic Mr. Fox), így bejelentése óta nagy izgalom és várakozás övezte a hasonló technikával készült Kutyák szigetét (The Isle of Dogs).

Forrás: digitalspy.com

Bár hangulatban eltér a korábbitól, könnyen felismerhetően hordozza Anderson egyedi látásmódját és sajátos stílusjegyeit, sőt,kiforrottabb, és letisztultabb munka jellemzi, mint a Csodálatos róka úr címűt. A Stop motion technika a bábok másodpercenkénti mozgatásával felvett képek filmmé fűzése, precíz és aprólékos munkát igényel, a folyamat pedig rendkívül pipere és időigényes. A helyszínek, a díszlet, és a bábok is mind kézzel készültek, előbbiből kétszáznegyvenet, utóbbiból ezret készítettek (ötszáz kutya és ötszáz ember). Ezen túl minden fontosabb karakterhez több méret készült, és számos cserélhető rész az archoz, pl. a szájaikhoz és a szemeikhez a különböző érzelmek kimutatásához. Hogy érzékeljük milyen hosszan tartó munka is ez, gondoljunk bele, hogy egy báb elkészítése 16 hétig tartott, egy bizonyos 45 másodpercig tartó jelenet – ahol „csupán” sushit készítenek – koreográfiájának eltervezése és elkészítése egészen fél évbe telt a filmen dolgozó 27 animátornak és 10 segédjének.[1] Wes Anderson munkásságára jellemző, hogy szinte saját színészgárdája van, akik ismételten felbukkannak filmjeiben, ilyenek Bill Murray, Jeff Goldblum, vagy Edward Norton; őket most az animáció szinkronhangjaiként ismerhetjük fel, és közben hálát adunk, hogy nem készült szinkronos változat a filmhez.

A Kutyák szigetének kezdeti konfliktusa nem is olyan távoli jövőben kezdődik, Megasaki városában kutyainfluenza tör ki, melyre Kobayashi polgármester válaszként a város kutyáit egy elhagyatott, szeméttárolásra használt szigetre száműzi. A kutyák fő időtöltése a falkáik közötti hierarchia alakítása, melyet a szigetre hordott zsákokban romladozó ételért marakodással vezetnek le. A tilalom ellenére egy tizenkét éves fiú, Atari Kobayashi – aki maga a polgármester örökbefogadott fia –, elszökik a szigetre, hogy megkeresse a tőle elszakított testőr kutyáját, Spots-ot (Pöttyös), – ugyanis a tilalom ellenére mély barátságot kötött vele. Az akcióban segítségére siet egy öttagú, magukat alfáknak tartó falka – felsőbbrendűségüket a gondosan összeválogatott nevük is alátámasztja: Rex (Király), King (Király), Boss (Főnök)  Duke (Herceg) és Chief (Vezér). A csapattól véletlenül elsodródik Atari és Chief: pont az egyetlen kutya a csapatban, aki a száműzetés előtt nem elkényeztetett házi kedvencként, hanem mint kóbor kutya élte életét, így bizalmatlan és barátságtalan az emberekkel szemben. Nem tervez a szükségesnél mélyebb kapcsolatba kerülni Atarival, engedelmeskedni pedig egészen biztosan nem fog neki – legalábbis eleinte úgy hiszi.

– Segítesz a kis pilótának?
– Ugyan miért tenném?
– Egy 12 éves kisfiú… A kutyák szeretik az olyanokat.

Forrás: www.812filmReviews.com

Sok történetet láttunk és hallottunk már a gyerek és kis kedvence közötti barátságról, így előre (és helyesen) sejthetjük, hogy a történet fő szála Atari és Chief kapcsolatának kialakulásával és fejlődésével halad tovább, miközben Spots után kutatnak. És valóban, egy egészen Kis herceg-szerű kedves szelídítésnek lehetünk tanúi: hogyan oldja fel Atari a kutya vad énjét, Chief hogyan ismeri fel a behódolást nem igénylő megszelídítést, és hogyan váltja fel az ellenszenvet és makacsságot a ragaszkodás és a hűség. A történet folyásával világossá válik, hogy a valódi főszereplő – aki a legnagyobb változáson és jellemi fejlődésen megy keresztül – nem is Atari, hanem maga Chief. A mese nagy csavarjának előkészítse, hogy egyre több hasonlóságot mutat Spots-hoz – többet, mint bármelyikük is gondolta volna, előrevetítve Atari és a két kutya (barátsága) közötti választás elé állítását – nem is lenne igazi kisfiú és kisállat barátságáról szóló a mese, ha nem lenne szívszorító.

A történet másik szála egy amerikai cserediákot, Tracy Walkert követi, aki felfigyel Kobayashi polgármester korrupciós ügyeire, és egy egész összeesküvést fedez fel körülötte. A történet ezen szála konkrétan a politika nyilvános titkaira mutat rá, hogy mennyire nevetségesen elnéz egy nép a vezetőségben zajló nyilvánvaló korrupció és egyértelmű csalás mellett, még ha bizonyítékokkal is alátámaszthatóak azok. A másik fő veszély, amelyre rámutat a film, hogy mekkora erővel bírhat egy jól tálalt gyűlöletpropaganda: minden észérvet, szolidaritást és szeretetet kitörölhet az emberekből, még a legkedvesebb és hűségesebb barátaik ellen is fordíthatja őket. A film nem mutogat oldalakra és pártokra, de nem is szükséges ahhoz, hogy az üzenet hiteles és felismerhető legyen, lapozzunk csak a történelemkönyveinkbe, nézzünk csak szét magunk körül.

A Kutyák szigetének premier előtti vetítése a 2018-as Berilinalé Filmfesztiválon volt, amelyen el is vitte a fődíj Ezüst medvét. A film április 13-án lett nyilvános, a rajongók és a kritikusok körében is azóta globális sikert aratott, egy San Franciscó-i moziban még Hozd magaddal a kutyádat vetítést is szerveztek.[2] A hazai nézőknek sajnos várniuk kellett a megtekintésre, mivel a magyarországi mozik csak május elején kezdték vetíteni a filmet.

Hivatalos trailer (magyar felirattal): 

 


[1] http://www.indiewire.com/2018/03/isle-of-dogs-wes-anderson-stop-motion-animation-japanese-cinema-1201942149/

[2] ‘Isle of Dogs’ Is Throwing A ‘Bring Your Own Dog’ Screening – http://www.indiewire.com/2018/03/isle-of-dogs-bring-your-own-dog-screening-roxie-theater-1201936610/

Kiemelt kép: http://www.kulter.hu/