Máig érzékelhető, hogy ha animációs filmről hallunk, az az elképzelés él a fejünkben, hogy ezek a művek a fiatalabb korosztálynak szólnak, és a moziból kijövet nem mély gondolatok cikáznak majd az agyunkban. Végül mégis azon kapjuk magunkat, hogy a gyerekzsivaj közepette ülünk a stáblista előtt és arról elmélkedünk, hogy egy csizmába bújtatott, kalapos macska miként világított rá az élet mibenlétére.
„Egy kívánság, mi felragyog, e térkép a kulcs, – őrizd nagyon”
A Joel Crawford által rendezett Csizmás, a kandúr: Az utolsó kívánság című animációs film főszereplőjét senkinek nem kell bemutatni. A Shrek-franchise-ból megismert tejimádó macsó a második saját spin-offjában azzal szembesül, hogy érdektelen és élvhajhászó életvitele miatt kilenc életéből nyolcat elpazarolt. Persze eleinte nem aggodalmaskodik, egészen addig, amíg rá nem jön, hogy ezúttal egy legyőzhetetlen ellenség lohol a nyomában: maga a Halál. Amikor tudomást szerez a Kívánságcsillagról, egy varázstérkép segítségével nekiindul a nagy útnak, hogy visszaszerezze elvesztett életeit. Kalandjában társul szegődik hozzá egykori barátja, Puha Pracli és egy izgága kiskutya, Perro. Azonban, hogy véletlenül se legyen ilyen egyszerű a helyzet, a Kívánságcsillagra fáj a foga Aranyfürtöcskének és a Három Medve Maffiacsaládnak, továbbá a Nagy Jack Hornernek is.
„E bűvös térképet kövesd, ismeri utad, ismeri szíved”
A történet során megismerhetjük mindenki titkos vágyát, ami a kívánság megszerzésére sarkallja. Ami érdekes, hogy a csillaghoz vezető térkép és a Sötét Erdő minden szereplő elé egyéni kihívásokat állít. A film kijátssza egymással szemben az egyszerű, gyors megoldásban bízó és a megváltást erkölcsileg kiérdemlő utakat. Végezetül a szereplőknek mégiscsak szépen magukba kell nézniük, és rájönniük, milyen hibákba estek bele.
Megvan mindened, amire vágysz, csak nem veszed észre
Aranyfürtöcske, a Három Medve Maffiacsalád által örökbefogadott lány kívánsága egy saját család. Bár örökbefogadó famíliája mit sem tudva, kérdés nélkül követi őt a csillagvadászatban, mégis abban a hitben él, hogy nem tartozik közéjük. A faji különbség gondolata miatt éket ver maga és a medvék közé, annak ellenére, hogy a szülők nem tesznek különbséget a testvérek között.
„Másképp láss, hogy csillagra lelj. Pont előtted van, amit keresel” – amikor hozzájuk kerül a térkép, a fent idézett szöveg jelenik meg rajta, illetve a kunyhó, amiben élnek. Kiderül, amire a lány vágyott, már rég megadatott számára. Nem a vérségi kötelék teszi őket családdá, és bármennyire is tűnik elcsépeltnek az üzenet, az igazsága örökérvényű.
Amikor mindened megvan, mégis többet akarsz
Nagy Jack Hornernek, a pitekészítőnek és bűnbandavezérnek minden megadatott, mégis az összes varázserőt birtokolni akarja. Ő testesíti meg az egyik főgonoszt: önző, kapzsi és egyszerhasználatos papírzsebkendőként bánik az embereivel. Horner figurája a film leggyengébb pontja, az alkotóknak nem voltak valódi ötletei az ő szálával kapcsolatban. A többi jól felépített karakter mellett feltűnik, hogy ő egyszerűen csak gonosz, ezért szabadon lehet utálni, majd örülni, amikor elnyeri a méltó büntetését. Ha teljes egészében kihagyták volna a sztoriból, talán fel sem tűnt volna. Antagonistának már ott volt a Nagy Gonosz Farkasunk (Halál), egy animációs film pedig működik velejéig romlott gazember nélkül (erre szolgálhat példaként az Encanto).
Amikor több van, mint amit meg tudsz becsülni
A végére hagytam a főszereplőt, Csizmás Kandúrt. A film elején látható, hogy saját magán kívül senkivel nem törődik, nagy showman, aki segítséget a brandje életben tartása miatt nyújt másoknak. Személyiségének mélysége akkor kezd el kirajzolódni, amikor halálfélelemtől vezérelve elmenekül az első cicás nénihez, aki számtalan másik macska társaságában egy ingermentes, unalmas menedéket biztosít számára. Nem elégedett ezzel a helyzettel, viszont a félelem nagy úr: eszik, alszik, elvégzi a dolgát az alomban, így telnek a mindennapjai. A Kívánságcsillag reményként ragyog fel előtte, amivel minimális igyekezettel, önreflexió nélkül szerezheti vissza azokat, amiket soha sem becsült igazán. Látszik, hogy nála „félig üres” a pohár, az utolsó megmaradt élet sem érték, hanem egy emlékeztető a többi hiányára.
Macska lévén kilenc is megadatott neki abból, amiből másoknak csupán egy, ezért is uralkodhatott el rajta a bőség zavara. Mindegyik életben elhanyagolta a tényleges kiteljesedést, mivel a következőben folytathatta ott, ahol abbahagyta. Ezzel pedig elindult a nihilizmus ördögi köre. Önimádata menekülés a kötelesség, felelősség és az elveszettség hármasától. Hisz ha valaki végtelen potenciállal rendelkezik, minek pazarolná az idejét olyan dologra, amiért küzdeni kell, hogy meghozza a gyümölcsét. Itt kapcsolódik be Cicus szála, akit az oltárnál hagyott faképnél, ezzel bizalmi problémákat okozva benne. Ahelyett, hogy kapcsolatára fektette volna a hangsúlyt, inkább tovább építette a kultuszát. Kandúr igaz szerelme az önmagáról megalkotott képe: tévedhetetlen, legendás – és ilyen módon nem szükséges fejlődnie. Az, hogy bízzon és méltó legyen a bizalomra, az ő szemszögéből túl problémás és ijesztő.
Perro tanít, a Halál leckéztet
Kandúr jellemfejlődésének két legfontosabb szereplője önjelölt legjobb barátja, Perro és a Nagy Gonosz Farkas, vagyis a rá vadászó halál. Perro elsőre kissé bugyuta, vicces mellékszereplőnek látszódhat, viszont nem lehet elmenni másokra gyakorolt hatásának jelentősége mellett. Perro célja mások segítése terápiás kutyaként, rossz élményei ellenére továbbra is pozitívan és bizalommal áll hozzá a többi karakterhez. Nem sok mindene van, de mindent őszintén megbecsül. Hozzáállásával nem csak Kandúrnak, hanem Cicusnak és Aranyfürtöcskének is felnyitja a szemét. Ő képviseli az élet szépségét és ráveszi az embert, hogy a nagy rohanás közepette is szánjon időt a húsevő virágok szépségének megcsodálására.
A Nagy Gonosz Farkas Perro ellenpólusa: horrorisztikus alakja félelmet keltő, nem is beszélve a fütyülésről. Ő a Halál személyesen, így nem meglepő, hogy Kandúr mindenre fittyet hányó magatartása (és a normáltól eltérő kilenc élete) kivívja a dühét. Mindazonáltal mindennapi értelemben vett „gonosznak” nem mondanám. Kandúr általa megtapasztalja a halandósággal járó igazi félelmet, azt, hogy nem játszadozhat kényére-kedvére következmények nélkül. Bizonyos szempontból a farkas mindössze móresre tanítja a főhőst, hiszen miután a végső harc folyamán látja, hogy Kandúr megtanulta becsülni, sőt készen áll arra is, hogy védje utolsó megmaradt életét, békén is hagyja őt. Ezzel megmutatva, hogy az egészséges félelem nem feltétlenül rossz dolog, megértése és leküzdése fontos része a fejlődésnek.
Kettejük kontrasztja alkotja az arany középutat, amit Kandúrnak meg kell találnia a kalandja során. Joel Crawford filmje kisebb hibái ellenére rendkívül jól adja át életfilozófiáját, s ezzel gondolkodásra készteti a nézőket.
Csizmás Kandúr vagy Shrek
Az egyik, amit észrevehetünk a Csizmás Kandúr: Az utolsó kívánságban, az az animáció változása a korábbi Shrek-filmekhez képest. A Dreamworks technikája sokat fejlődött a franchise előző részei óta, de még a 2011-es első epizódhoz képest is hatalmas a változás. Látványvilága sokkal meseszerűbb és letisztultabb, a hátterek színesek, szinte sziporkáznak. Az animátorok 2D és 2.5D stílussal dolgoztak, ami a Pókember: Irány a Pókverzum! és A rosszfiúk rajzfilmekből lehet ismerős. Leginkább a harcjelenteknél szúr szemet ez a képregényes, kevésbé valósághű hatás.
A felnőtt tartalmak terén is eltérnek egymástól a művek. A Shrekben számtalan olyan poénra figyelhet fel az ember, amik inkább az idősebb korosztályt célozzák meg és a gyerekek kevésbé érthetik meg a mögöttes jelentését. A Csizmás Kandúr: Az utolsó kívánság nem hemzseg ezektől, a viccek megmaradnak korosztály-függetlennek, viszont nem csapnak át a bugyuta kategóriába.
Ami a kifejezetten a felnőtteknek szól, az a kifejtett filozófiai vonal és az életszerű jellemábrázolás. Erre tökéletes példa Kandúr pánikrohamának megjelenítése a cselekményben, amely reális képet ad arról, hogy mi játszódik le abban, aki hasonlót él át. A pánikbetegség helyes ábrázolása nem könnyű feladat, sokak közül ebbe is belebukott a nem túl népszerű új Scooby Doo-sorozat, a Velma is.
Ezek alapján felvetődhet a kérdés, hogy a Csizmás Kandúr: Az utolsó kívánság mégis kinek szól? Ezt az animációs filmet egyaránt élvezheti minden korosztály, mindenki talál benne valamit, ami neki szól. Mesés jellege miatt élvezetes lehet a kisgyerekek számára, de a moziba beülő szülő sem fog unatkozni rajta. A hozzám hasonló animációsfilm-rajongók pedig élvezhetik a kidolgozott, mélyebb témákat boncolgató művek egyre bővebb tárházát.
A cikk lapunk gyakornoki programjának keretében készült.
Kiemelt kép: Jelenet a Csizmás, a kandúr: Az utolsó kívánság című filmből (forrás: Port.hu)
