A „rohanó világunkban” pont úgy nem egyszerű megtalálni a tökéletes partnert, mint a Netflix legújabb filmjében, A szerelem illatában az újat, na meg a szerelmet. A klisékkel teli, karácsonyi romantikus vígjáték azonban meglepő módon egy írónő szerencsétlen kalandjait dolgozza fel. Egyet kivéve, mert az nem csupán szerencsétlenség.
Natalie-nak (Nina Dobrev), a Los Angeles-i írónőnek a tökéletes pasi helyett kárpótlásképp legalább van egy menő állása. Igaz, hogy ehhez egy kevésbé menő főnök társul, aki nem mellesleg oda van a fiatal lány népszerű írásaiért. Az írónő egy randiappon keresztül próbál párt találni magának, de mivel eddig az összes kalandja kudarcba fulladt, inkább a cikkeihez használta fel a kellemetlen sztorikat.
Egy szép napon az alkalmazáson keresztül megismer egy srácot, aki nyilvánvalóan más lesz, mint az eddigiek. Natalie be akarja bizonyítani a főnökének, hogy nem csak a katasztrofális randijairól írt sztorijai lehetnek sikeresek, hanem a happy enddel végződők is. Ezért úgy dönt, karácsonykor meglepi Josh-t, azt a férfit, akivel az elmúlt időszakot éjt nappallá téve átbeszélte. Repül 5000 kilométert, ezzel együtt természetesen a már jól bevált filmbéli tragédiák (a hideg tél és a reptéri bőrönd elhagyás) sem maradhatnak el.
Natalie végül megérkezik a házhoz, ahol Josh anyukája nyit ajtót és családja fogadja a váratlan, ezelőtt még sohasem említett barátnőt. Később megérkezik a várva várt „nagy ő”. Itt már érződik valami, legalábbis a néző azt gondolhatja, hogy tényleg bejön a megérzése: vagy tökéletes vagy katasztrofális befejezésre számíthatunk. Az utóbbit azok a tények sejtetik, majd meg is erősítik, hogy az apuka és a nagymama kínai származásúak, az anyuka külsőre viszont kicsit sem tűnik annak.
Felettébb szórakoztató az a jelenet, amikor Josh hazaérkezik, a háttérben a Cutting Crew: Died In Your Arms című száma szól, a kamera alulról kezdi el felfelé venni a fiút, és bár igaz, hogy a stílusa nem is olyan rossz, de ezek alapján a idillinek képzelt pillanat kevésbé komolyan vehető. És hát lássanak csodát, nyilván a nagy szerelem kamu, a srác nem az, akit Natalie a képeken látott, hanem egy kínai fiú. A lány keresi a válaszokat, elrohan a legközelebbi kocsmába. A „véletlenek” sorozata által meglátja, hogy az a férfi is ott van pont ugyanakkor, pont ugyanazon a helyen, akinek a képeit felhasználta Josh. Natalie megpróbálja bevetni magát egy kis tánccal és karaoke-val, ami persze kevésbé végződik sikeresen (pontosabban egy állatorvosi rendelővel), megmentésére siet a kínai Josh.
A két fiatal alkut köt: a család kedvéért eljátsszák, hogy egy párt alkotnak csupán egy hétre (karácsonyig), cserébe pedig segít neki becserkészni az eredeti srácot. A filmben vannak olyan apró részletek, amelyekből arra következtethetünk, hogy végül együtt maradnak majd. Gondolok itt például a tiltakozó dialógusokra, a meghitt családi reggelikre, a nagyitól kapott alvós pólóra. Ezek mind-mind olyan megszokott, az érzelmes lelkeket megérintő klisék, amikből arra következtethetünk, hogy a film egyszerűen nem végződhet meglepetésszerűen.
Natalie az eredeti Josh-nak (akit egyébként Tagnek hívnak) is imponálni akar, a bökkenő viszont az, hogy nem a valódi énjét szeretné megmutatni, hanem azt, akit feltehetően meg fog majd kedvelni a fiú. Mindeközben a kínai Josh-sal közelebbről is megismerik egymást, ahogy a családjával is kialakul egy szorosabb kötődés. Ezzel együtt azonban sajnos az is érezhető, hogy a lány inkább sajnálatból van ott, azért, hogy több önbizalmat adjon a fiúnak, aki elnyomva érzi magát exhibicionista bátyja által.
A lány randira megy Taggel, mondhatni „kamu randira”, aminek a végén az elcsattant csók után Natalie érzi, hogy mégsem ő az igazi, akit elképzelt magának. Furcsa, hogy eközben szinte várja a néző (én legalábbis vártam), hogy a fiatal újságíró mikor fog már lelepleződni. Pár jelenettel később ez be is következik, azonban a mozi végére hihetetlen, de mégis egymásra találnak a kínai Josh-sal.
Elgondolkodtató, hogy a film hogyan hívja fel a figyelmet a férfi-női egyenrangúság kérdésére (pl. mikor a film végén a lány keresi fel a fiút), illetve a nemzetiségbeli különbségek mibenlétére.
Akármennyire is nyálas az idei év egyik karácsonyi filmje, a vicc mögött azért rávilágít napjaink „problémáira”. Arra, hogy mennyien fedik el valódi önmagukat az online társkereső alkalmazásokon keresztül és hoznak létre fake profilokat ahelyett, hogy az őszinteségre alapoznának.
Kiemelt kép: salon.com
