Az ország legnagyobb „kerti partyján”, az Alterábán nyoma sem volt fáradtságnak az utolsó előtti napon: a fesztiválozók megállíthatatlanok, lelkesek és kitartóak. Olyannyira, hogy bár az esőfelhők gyülekeztek, a résztvevők verőfényes hangulata még azt is képes volt elűzni, így a negyedik nap is száraz maradt.
Péntek reggel, borús és hűvös, a kemping területén mindenhol álmos fejek, nyújtózkodó fiatalok. Ez jellemezte ébredés után a fesztivál állandó résztvevőinek lakhelyét. A szokásos reggeli rutin után azonban egy rendhagyó program következett: a szervezők úgy gondolták, hogy a koncerteken táncolni és ugrálni nem elegendő testmozgás, ezért egy sportos délelőttöt és kora délutánt terveztek. Futball és sörpong várta a vállalkozó szellemű fesztiválozókat, a legjobbak pedig még jutalmakban is részesültek.
Mindezek után a kisszínpadra került át a reflektorfény. Két rockzenekar kezdte a fellépéssorozatot, a RockOnLelkek és az Echonald, jelezve ezzel, hogy megkezdődött a nap, lehet igyekezni a fesztivál területére, és elkezdeni az aznapi bulit. Ezután az AZUR zenekar underground, alternatív stílusa és egyedi szövegeik ragadták magukkal a közönséget, megalapozva ezzel az este hangulatát is. A nagyszínpadra a Jackie’s Gun állhatott először, hogy az energetikus rockzenével, amit játszanak, lenyűgözzenek bennünket. Köszönhetően a délutáni alapozásnak, viszonylag szép számban gyűltek a fesztiválra a szórakozni vágyó fiatalok.
Ezután a punk zenében otthonos Fatal Error kapta meg a stafétát, és zenélt egy órán keresztül az egyre lelkesebb tömegnek. Az odamondogatós szövegeik és ritmusos dalaik hamar szimpatikussá tették őket a publikum előtt. Végül a tömeg együtt bólogatott a dalok ütemére, sőt egy igazán kitartó csoport még táncolt is a zenére.
Ezután lett azonban igazán nagy a tömeg, hiszen rengetegen voltak kíváncsiak az Anna and the Barbies koncertjére. Pásztor Anna énekesnő hozta a szokásos formáját, és egyedi öltözékével, stúdióhangzású énekével és a remek dalokkal a színpad elé láncolta a nagyérdeműt. Az utolsó számok között elhangzott a Márti dala is, amely képes volt arra, hogy a nagy bulizás közepére egy kis nyugalmat és érzelmeket hozzon. Ahogyan a zene üteme, úgy lassult mindenki szívverése is, átadva magát ennek a különös érzésnek, amit koncerteken ritkán élhet át az ember.
Annáék után az igazi közönség kedvenc Vad Fruttik lépett fel, hogy a színpad előtt álló, immáron hatalmas tömegnek megtanítsa, hogy mindenki lehet az Egyetlen. Likó Marciék pedig nem okoztak csalódást a rajongóknak, cserébe ők az összes szöveget tudták, és egy hangorkán kíséretében ezt tudatták is a zenekarral. A bódék előtere és a sátor teljesen kiürült, mindenki a színpad felé pozicionálódott.
A koncertek közti szünetekben pedig a kisszínpadon folytatódott a buli, amiért az Üllői Úti Fuck felelt. A nagyszínpadon pedig a nap zárásaként egy visszatérő vendég, az Intim Torna Illegál nyúzta a húrokat. A zenekar egyenlő arányban játszotta a régi nagy kedvenc dalokat és az új lemez slágereit is. A közönség tombolt, ugrált és felszabadultan énekelt. A koncert közepén aztán egy kis déjá vu: egy úriember került a mikrofonhoz, hogy megkérje imádott hölgye kezét. Nekik is kívánunk minden jót!
Végül a legkitartóbbaknak Golyó tartott bulit a kisszínpadon, hogy aztán hajnalban mindenki nyugovóra térjen, és felkészüljön a fesztiválzárásra, ami még olyan remek fellépőket tartogat, mint például a Fish! vagy a Pál Utcai Fiúk. A jókedv és a szórakozás garantált, találkozzunk ott!
Az eseményt támogatta a Szerencsejáték Zrt.
Herczeg Orsolya galériája
