Idén a munka ünnepe egy napra esett az anyák napjával, ami ugyan véletlen, de ha belegondolunk, jól passzol a munkavállalók nemzetközi szolidaritási napja az anyákhoz, akik rengeteget dolgoznak napról napra megállás nélkül bármilyen anyagi ellenszolgáltatás igénye nélkül.
Ez a cikk most viszont nem az anyáké lesz (akik persze nem elhanyagolandóak), hanem május 1-é, ez év 122. napjáé.
Mik történtek ezen a napon?
I. Mátyás feleségül vette Podjebrád Katalint
Az első budapesti telefonközpont (Puskás Tivadar találmánya) megkezdi működését
Megnyílik a budapesti Vígszínház
Megkezdi működését a Magyar Televízió
Megszületik Zrínyi Miklós költő és Landerer Lajos nyomdász és Joseph Heller (A 22-es csapdája)
És a lista mehetne szinte a végtelenségig…
Mindezek ellenére a mai napot a munka ünnepeként ismerjük leginkább, amikor nem kell dolgozni menni és zárva tartanak a boltok.
Honnan ered?
1817-ből, amikor Robert Owen gyártulajdonos a brit ipari forradalomban közzétette a munkások követeléseit a 10-16 órás munkaidő nyolcra való csökkentését illetően. A követelések mellett több tüntetést és sztrájkot is szerveztek, azonban a mozgalom hamar kudarcba fulladt a sorozatos elbocsátások miatt. Az ekkor munkanélkülivé vált dolgozókat más gyárak sem voltak hajlandók alkalmazni, amivel nagy nyomást tudtak a munkaadók a munkásokra gyakorolni. Az első előrelépés Nagy-Britanniában történt 1847-ben, amikor a nők és gyermekek munkaidejét 10 órára csökkentették. Ez megmutatta, hogy a rövidebb munkanapok talán mégsem olyan elérhetetlenek. 1856-ben Melbourne-ben kőművesek és építőmunkások vonultak utcára 8 órás munkanapokat követelve. Követeléseiknek eleget téve a munkaidőt rövidítették, viszont a fizetésük nem csökkent. Ez a siker adta az alapját a munka ünnepének.
Dátum
Május 1-én több tüntetés is zajlott a nyolc órás munkaidőért. Először 1886-ban Chicagóban vonultak utcára, majd 1890-ben Franciaországban a négy évvel korábbi haymarketi zavargás néven elhíresült chicagói 11 ember halálát követelő eseményre emlékezve.
Hogyan lett nemzeti ünnep?
A korabeli szocialista mozgalmak eredményeképp egyre több jogot küzdöttek ki maguknak a munkások, mígnem fokozatosan nemzeti ünneppé nőtte ki magát a 20. századra.