A Körmendi Napok programját böngészve biztosan sokan találkoztak a Soulwave-koncerttel, amin egyébként hatalmas tömeg vett részt. A fellépés előtt sikerült elkapnom pár kérdésre a zenekar énekesét és egyben régi jó barátomat, Fodor Mátét.
Kezdjük egy általános, de kötelező kérdéssel: mióta zenélsz, és honnan származnak a zenei ambícióid?
14 éves korom óta zenélek, ez nagyjából 2004-ben volt: konkrétan emlékszem, hogy akkor láttam a Doors című filmet, ami olyan hatással volt rám, hogy azonnal elhatároztam, nekem ez az életforma kell. Így vettem egy gitárt, vettem egy erősítőt, nagyon kezdetleges cuccokat, ezután pedig két évig csak nézegettem, hogyan kellene gitározni, de nem igazán akart sikerülni. Végül 16 évesen, csak két évvel később kezdtem el zenekarral együtt „működni”.
A zenekarnak országos hírnevet az idei Dal 2017 című műsor hozott. Mesélj a Soulwave-ről! Mióta működik ez a felállás és milyen múltra tekint vissza?
2007-ben alakult a zenekar, abból az eredeti felállásból tulajdonképpen csak az Ádi (Huszár Ádám – a szerk.) és én maradtunk. Az idő folyamán volt azért sok tagcsere, a Feri és az Attila (Szabó Ferenc és Holdosi Attila – a szerk.) három éve csatlakoztak, a Gábor (Góczán Gábor – a szerk.) pedig csak másfél éve. Remélhetőleg már nem változik ez a felállás!
Ha jól tudom, akkor te írod a dalszövegeket. Mesélnél erről a folyamatról! Egyáltalán honnan jön az ihlet?
Őszintén szólva, ez mindig változó. Sokszor van olyan, hogy csak sétálok az utcán, beugrik egy rím és utána azon agyalok, hogyan lehetne ezt kifejteni. Valójában számomra a dalszövegírás elég megfoghatatlan folyamat, mert én nem tudom azt megcsinálni, hogy leülök és akkor most írnom kellene egy szöveget, hanem mindig impressziók hatására jön valami ihlet. Ebből elkészítem a vázat, majd következik a végleges szöveg kidolgozása, például a rímek vagy a prozódia befejezése. Ez egy elég hosszadalmas folyamat, például a Kalandor szövegét három hónapig írtam.
Tudom, hogy most jött ki a Hálószoba című dalotok, valamint annak az akusztik verziója, ami tényleg nagyon ütősre sikerült, de azért készültök most valami új dallal? Esetleg hallhatta már a közönség ezt valahol?
Igen! Tulajdonképpen a mostani turné arra van kihegyezve, hogy egyrészt a már megjelent, ismertebb számok menjenek, másrészt pedig azokat a dalokat szeretnénk megismertetni a közönséggel, amik még nem jöttek ki.
Melyik a személyes kedvenc dalod?
Nekem a Szélcsend. Az volt az első magyar dalunk és ez erősített meg benne, hogy ettől sem kell félni, ráadásul a dalszövege is elég személyes töltetű, így ez a dal áll a szívemhez legközelebb.
Tudnál mondani olyan zenekarokat, amikre példaképként tekintesz?
Példaképként nem, de vannak olyanok, akik inspirálnak, akár hangszerelésben, akár dalszövegírásban, például a Mumford & Sons, Kings of Leon vagy az Imagine Dragons. Persze emellett van a régi rock’n’roll vonal, amit nagyon szeretünk, Rolling Stones például.
Az igazi nagy löketet nektek a Universal kiadó adta. Mesélj kicsit erről az együttműködésről!
Ez nálunk is úgy kezdődött, ahogyan minden kezdő zenekarnál. Házalunk különböző kiadóknál és kezdetben olyanok írnak vissza, akikkel nem kifejezetten tudsz jól együtt dolgozni. Nekünk annyiban volt szerencsénk, hogy amikor a Universalt megkerestük, már ismertek minket a Szélcsend miatt. Ez körülbelül egy hónapos tárgyalássorozat volt, ahol mi is és a kiadó is felvázolta az elképzelését. Végül mindenben meg tudtunk egyezni és ezért velük szerződtünk. Nálunk jól megy az együttműködés, tulajdonképpen a kiadó intéz mindent, a koncertszervezést, a managementet, segítenek minket olyan lehetőségekkel, hogy TV-s szereplésre hívnak, vagy rádiós megjelenéseket intéznek el. Nagy előny egy kiadónál, hogy ezek a kapcsolatok adottak, így nekünk szerencsére „csak” művészkednünk kell. Persze elvárásaik is vannak a minőséggel kapcsolatban, megvan a vétójoguk, ha nekik valami nem tetszik, azt nem jelentetik meg, vagy nem lesz rá klip.
Még egy utolsó kérdés: a célotok a jövőben az országos ismertség fenntartása és hazai terjeszkedés, vagy kacsintgattok külföldre is?
Nekünk a hazai vonal jött most be igazán, ráadásul még mindig van sok ember Magyarországon is, aki nem ismer, tehát még itthon is van hova terjeszkedni. Rövidtávú célunk őszre egy új dal megjelentetése, egy hosszú klubturné, aztán majd jöhet a nagylemez!
