Számos előadót, zenekart megihlettek már hajdan volt költők híres versei, sokan mondják, hogy a versek dalszövegek, csak nincsenek megzenésítve. A legjobbak, a legdallamosabbak azonban zenei alapot kapnak és új életre kelnek, új kontextusban ismerhetik meg őket az irodalombarátok, a különböző zenekarok, előadók rajongói. Szélesebb réteghez is el lehet így juttatni a verseket (Mi, ez vers? Nem, az nem lehet – jön a rácsodálkozás), az irodalom ilyen sokszínű. Szubjektív lista a magyar irodalom legjobb megzenésített verseiből.
Zaporozsec – Valse triste (Weöres Sándor verse)
A szentgotthárdi kötődésű Zaporozsec zenekar első nagylemezén (Sok Szerencsét Mr. Gorsky!) jelent meg a Valse triste feldolgozás, amely a 12 legszebb magyar vers között is szerepel. A banda frontemberétől nem idegen az irodalom, hiszen magyar és angol tanár a civil foglalkozása, így adva volt, hogy egyik kedvenc versét zenésíti meg, a korábbi koncerttapasztalatok is azt mutatták, a rajongók szeretik így fogyasztani az irodalmat, nem maradt további kérdés, felkerült a korongra, majd klipet is forgattak a dalhoz. Az sem elhanyagolható tény, Weöres Sándor szintén Vas megyei gyökerekkel rendelkezik, Szombathelyen született (1913. június 22.). Halálának időpontja pedig szintén január 22. (1989). Valse triste jelentése szomorú keringő, a komor őszi napot lefestő vers tökéletes mű önmagában is, de a Zaporozsec feldolgozás se ront rajta, sőt, talán még Weöres Sándor is szívesen hallgatta volna.
Kávészünet – Üllői-úti fák (Kosztolányi Dezső verse)
A Kávészünet zenekar a Csillag születik című tehetségkutatójában tűnt fel 2009-ben. Egy ország ismerte meg őket és általuk a versfeldolgozásokat modern, dinamikus hangzással. Azóta valósággal felépítettek egy brandet a versekre, jó érzékkel nyúlnak a 20. század híres verseihez, de a kortárs költemények közül is feldolgoztak párat: Karafiáth Orsolya: Pókok, Varró Dániel: E.mail. Nagyon sok jó van, igazából bármelyik bekerülhetett volna, hogy akár egy kávészünet közben meghallgassuk. Mégis valamiért Kosztolányi Dezső időmértékes verse került a válogatásba, melyet a költő az egyetem otthagyása után írt, ebben búcsúzik társaitól, Budapesttől és vele együtt az ifjúságától is.
Szabó Balázs Bandája – Bájoló (Radnóti Miklós verse)
A Szabó Balázs Bandája a magyar könnyűzene egyik gyöngyszeme, Szabó Balázs úgy ötvözi a különböző zenei műfajokat, hogy azt öröm hallgatni. A Bájoló az egyik legismertebb számukká nőtte ki magát, a jól megírt szöveg adott volt Radnóti Miklós révén. A zenekar névadójának első zenei szárnypróbálgatásai is megzenésített versek voltak, Ady, Pilinszky és természetesen Radnóti költemények. Van egy külön lemezük Pilinszky versfeldolgozásokból, Az ember itt címmel. Radnóti 1942-ben a háború borzalmai között megírt csodás szerelmes versének méltó helye van a listán.
Ágnes Vanilla – Óh Szív! Nyugodj! (József Attila verse)
Frenyó Ágnes, művésznevén Ágnes Vanilla 11 éves kora óta verseket ír, majd 15 évesen elkezdett dalokat, szövegeket írni. Később komolyzenei képzést kapott, kórusban is énekelt. 2005-ben jelent meg József Attila emlékére egy kislemez, ezen foglalt helyet az Óh Szív! Nyugodj! című feldolgozás is. 1928-ban íródott a vers, mely József Attila érett költészetének kezdete.
Kaláka – Akarsz-e játszani? (Kosztolányi Dezső verse)
A Kaláka együttesnek van Kosztolányi estje, sőt Kosztolányi lemeze (2005), ahol természetesen elhangzik ez a versfeldolgozás is. 1969-ben alakultak Budapesten, régóta ötvözik a költészetet a zenével (más költők verseit is zenésítették már meg, többek között József Attiláét, Kányádi Sándorét, Ady Endréét, Szabó Lőrincét, Petőfi Sándorét), munkásságukért 2000-ben Kossuth-díjjal jutalmazták őket. 1912-ben a Mák c. kötetben jelent meg a vers. Azt talán nem kell magyarázni miről szól és milyen mély, megrendítő értelme van.
Lovasi András – Az éjszaka (Radnóti Miklós verse)
Lovasi András, mindenki „Bandija” Radnóti Miklós versét a Kaláka negyven éves jubileumára dolgozta fel. A videó elején elmondja, hogy ezt a dalt 14 évesen tanulta, az első vagy második szám, aminek elsajátította az akkordjait, énekelt és gitárral kísérte magát, nagy sikereket érve el vele a tábortűznél. Az előadás is olyan, mintha visszarepülnénk az időben, és a kis kamasz Lovasi Andrást hallgatnánk, ülnénk a tűz melegében, halkan pattognának a száraz ágak, csepeg a szalonna zsírja. Őszinte és végtelenül egyszerű. Ez a vers is 1942-ben íródott, az éjszaka se hoz teljes megnyugvást, állandó félelem a zsidóüldözések, bombázások miatt.
Járai Márk & Papp Szabi – Ha férfi vagy, légy férfi (Petőfi Sándor verse)
A 2016-os Red Bull Pilvakeren hangzott el Petőfi Sándor: Ha férfi vagy, légy férfi című 1847-ben íródott verse Járai Márk (Halott Pénz) és Papp Szabi (Supernem) tolmácsolásában. Nagyon jó kezdeményezés a 2012-ben életre hívott Red Bull Pilvaker, ami az idei évben szünetet tart. Az esemény arról szól, hogy a magyar könnyűzenei élet meghatározó alakjai egy kis kirándulást tesznek a költészet világába és ilyen fantasztikus előadások születnek.
