Luca Guadagnino romantikus drámája 2017 legjobb filmjei között van. Négy Oscar-díjra és három Golden Globe-ra jelölték, de emellett számos más elismerést is elnyert.
A forgatókönyv André Aciman regénye alapján készült. A történet középpontjában két fiatal férfi szerelme áll, az érzelmeket hangsúlyozva. Ez a film nem akarja erőszakosan lenyomni senki torkán homoszexualitás témáját, csupán bemutat egy gyönyörű szerelmet minden évődésével, szépségével, dilemmájával és fájdalmával együtt. A 17 éves Elio (Timothée Chalamet) szüleivel minden évben egy dél-olaszországi ódon villában tölti a vakációt. Az apja művészettörténész, akinek egyik tanítványa mindig náluk tölt néhány hetet. Ezen a nyáron Oliver (Armie Hammer) érkezik hozzájuk, felbolygatva ezzel a békét. Elio még keresi a helyét, ismerkedik szexualitásával. Udvarol egy lánynak, akivel közel is kerülnek egymáshoz, de közben Oliver sem közömbös neki, ahogyan ő sem a fiúnak. A kezdeti flört szenvedélyes szerelemmé alakul, de ahogyan az lenni szokott, az első nagy fájdalmat is magával hozza. Timothée Chalamet alakításáért megérdemelte az Oscar jelölést, gyönyörűen játssza a bizonytalan, a romantikával és a szerelemmel ismerkedő fiatal fiút.
A film hangulata magával ragadó, ez többek között a korai nyolcvanas évek fülledt, mediterrán tájának köszönhető. Minden megvan benne, ami egy igazi nagy nyári szerelemhez kell: csendes kisváros, ódon villa nagy terekkel, tó, kert, végtelen tájak, tánc és a lassan kialakuló, gyengéd szerelem. Ahogy nézi az ember a képeket, szinte a bőrén érzi a nap melegét, a tó hűs vizét, az olasz ételek illatát, odaképzeli magát a mediterrán, zöld kertbe. A film még a hideg, esős februárba is elhozza a nyarat.
A zene a másik, ami magával ragadja a nézőket. A klasszikus zene, az italiodisco és Sufjan Stevens kizárólag a fimhez írt dalai csodalatosan beleillenek a cselekménybe, szerves részét képezve annak. A dalok mintha Elio gondolatait közvetítenék, erősítenék fel. Kiegészítik a kimondottakat, a megmutatott képeket, így még hatásosabbá teszik a történetben megjelenő érzéseket.
A film mind képi világát tekintve, mind a cselekmény szempontjából letisztult, éppen ezért olyan hatásos. Nincs eltúlozva, túlszínezve, nem akar több lenni, mint ami. Egy őszinte, igazi, egynyári első szerelem, valamint az identitáskeresés, a finom erotika és az elfogadás elegye. Habár a film egy homoszexuális párról szól, mégsem ezen van a teljes hangsúly, hanem a magával ragadó, gyengéd szerelmen, ami mindenkit megérinthet, aki érzett már hasonlót.
Kiemelt kép: www.hvg.hu
