A világjárvány előtti és alatti időszakot is lefedő, négyéves ausztrál kutatás szerint az otthoni munka kézzelfoghatóan növeli a munkavállalók jóllétét. A hosszú távú, egyedülálló idősoros adatok azt mutatják, hogy a rugalmas munkavégzés nemcsak kényelmesebb, hanem mentálisan és fizikailag is kedvezőbb. A résztvevők átlagosan napi 30 perccel többet alszanak, kevésbé fáradtak, és összességében boldogabbnak érzik magukat.
A Dél‑Ausztráliai Egyetem kutatói különlegesen értékes összehasonlítást tettek lehetővé: látták, mi történt a munkahelyi jólléttel a kényszerű átállás előtt és után. A jobb alvás, a csökkentett ingázás és a nagyobb autonómia együtt hozta meg azt a pozitív elmozdulást, amely a dolgozók elégedettségében és teljesítményében is tetten érhető.
A jólét mérhető nyereségei
A jelentés szerint az otthonról dolgozók több, mint puszta komfortot nyernek: a mindennapi mentális egészségük is stabilabb. A járvány előtt az ausztrálok hetente átlag 4,5 órát töltöttek ingázással – ez az idő ma nagyobbrészt visszanyerhető, és stresszcsökkentő tevékenységekre fordítható. A humor és érzelemszabályozás kutatásai is alátámasztják, hogy a plusz szabadidő javítja a hangulatot és a megküzdést.
A jólléti többlet fő forrásai a vizsgálat alapján:
- Nagyobb munkaköri autonómia és környezet feletti kontroll
- Kevesebb munkahelyi megszakítás és zaj
- Jobb munka–magánélet integráció
- Több lehetőség a mindennapi mozgásra
- Jobb alvásminőség és alvásidő
A legnagyobb hatás akkor mutatkozott, amikor az otthoni munkát a dolgozók választhatták, nem pedig rájuk kényszerítették. Az egyéni döntés érzése önmagában is erősíti a jóllétet, és csökkenti a kiégés kockázatát.
„A boldogság akkor nő a leginkább, ha a munkavállalók a saját élethelyzetükhöz illeszkedő munkarendet választhatnak.”
Az idő újrabefektetése: hova tűnik az ingázás?
A felszabaduló percek és órák nem válnak semmivé: nagyjából az egyharmaduk szabadidőre megy el, ami közvetlenül csökkenti a stresszt. Spanyol adatok szerint ez éves szinten akár tíz plusz „saját napot” is jelenthet, amelyet az emberek értékteremtő módon használnak fel. A kutatás alapján az idő így oszlik meg: szabadidő (~33%), családi feladatok (~25%), extra munka (~20%), önellátás (~15%), egyéb (~7%).
Sok szülő számára az otthoni rugalmasság életmentő: könnyebb a gondozási feladatokat a karrierrel összehangolni. Ez a fajta időgazdálkodás csökkenti a szülői kiégést, és fenntarthatóbb napi ritmust teremt. A mindennapi étkezés terén is látszik a javulás: több zöldség, gyümölcs és tejtermék kerül az asztalra, és gyakoribbak a házi főételek. Az egészségesebb étrend nemcsak fizikai, hanem érzelmi jóllétet is hoz.
Termelékenység: a tévhitek eloszlatása
A vezetői aggodalmak gyakran a teljesítmény romlásától tartanak, de a négyéves vizsgálat ennek ellenkezőjét találta: a professzionális eredmények többnyire változatlanok, sok esetben pedig javulnak. Az okok kézzelfoghatóak: kevesebb a zavaró tényező, személyre szabható a munkakörnyezet, elmarad az ingázásból fakadó fáradtság, és a digitális eszközök hatékonyabb együttműködést tesznek lehetővé.
A csapategység és az előrelépési esélyek körüli félelmek megfelelő szabályokkal kezelhetők. Azok a szervezetek, amelyek tudatosan építenek virtuális kapcsolódásra, átlátható kommunikációra és jó technológiára, stabil csapatdinamikát tudnak fenntartani. A legelégedettebb munkatársak sokszor a jelentést, az autonómiát és a célokat értékelik – ezek pedig otthonról még inkább erősíthetők.
Személyre szabott jövő: nem mindenkinek ugyanaz működik
A kutatás szerint az otthoni munka nem varázspálca, hanem egy rugalmas ökoszisztéma része. A boldogság akkor emelkedik a leginkább, amikor a munkarend módja az egyéni preferenciákhoz és élethelyzethez illeszkedik. Az előrelátó vállalatok ennek megfelelően testreszabott hibrid modelleket terveznek, a szerepek, az üzleti igények és a személyes körülmények figyelembevételével.
A siker kulcsai egyszerűek, mégis kritikusak: megfelelő technológiai támogatás, tiszta kommunikációs protokollok, tudatos virtuális kapcsolódási lehetőségek, valamint vezetői képzés az autonóm, eredményalapú irányításhoz. Ahol a menedzsment a munkatársak jóllétére épít, ott a távoli munkavégzésből üzleti előny lesz.
Az összkép világos: a gondosan megtervezett otthoni munka erősen korrelál a nagyobb boldogsággal. Ahogy a kényszerű megoldásból tudatos stratégia lesz, úgy profitál belőle a dolgozó és a szervezet egyaránt – hosszabb, nyugodtabb alvással, több minőségi idővel, és fenntarthatóbb mindennapi ritmussal.