Az elmúlt hetekben több szakember és civil szervezet is észrevette, hogy a közvilágítási rendszerről szóló adatok – lámpatestek, karbantartások, energiafogyasztás – tömegesen eltűntek a kormány által üzemeltetett nyilvános adatportálról.
A jelenség először néhány városi fórumon került szóba, majd gyorsan országos üggyé nőtte ki magát.
Mostanra kiderült: az eltűnés nem véletlen, és a háttérben egy váratlan politikai és gazdasági döntés áll.
Több ezer rekord tűnt el egyik napról a másikra
A Nemzeti Adatportál, amely korábban több tízezer közvilágítási objektumot tartalmazott, március végén hirtelen több mint 60%-kal kevesebb adatot mutatott.
A rendszerben eltűntek a lámpatestek GPS-koordinátái, a karbantartási naplók, sőt még a közbeszerzésekhez kapcsolódó szerződéslisták is.
A hivatalos magyarázat szerint a portál „rendszerfrissítésen” esett át.
Csakhogy a szakértők szerint ez nem magyarázza, miért töröltek évekre visszamenőleg adatokat.
„A frissítés soha nem járhat azzal, hogy a történeti adatok eltűnnek.
Ez inkább tudatos döntésnek tűnik, mint technikai hibának”
– mondta egy informatikai auditor, aki korábban a rendszer fejlesztésén dolgozott.
A háttérben egy új koncesszió állhat
Több forrás szerint az adateltűnés nem független a közvilágítási hálózatok új koncessziós modelljétől, amelyet idén tavasszal vezetnek be.
Ennek lényege, hogy a közvilágítás üzemeltetését magáncégek vehetik át hosszú távra – akár 30 évre is.
Ehhez azonban pontos információra lenne szükség arról, milyen állapotban vannak a rendszerek, hol és mennyi lámpa működik, illetve mennyi áramot fogyasztanak.
Az adatok eltűnése éppen ezt a nyilvános ellenőrzést teszi lehetetlenné.
A Transparency International szerint ez komoly probléma:
„Az, hogy a közvilágítási koncessziókat adat-transzparencia nélkül osztják ki, teret ad a visszaéléseknek és túlárazásoknak.”
Nem ez az első adateltűnés
Az elmúlt években több hasonló eset is történt:
- 2021-ben eltűntek a levegőminőségi szenzorok adatai több városból,
- 2022-ben a zajszintmérők eredményeit „ideiglenesen” levették,
- 2023-ban a közúti baleseti statisztikákhoz való hozzáférést korlátozták.
A közös minta: érzékeny vagy kellemetlen adatok eltűnnek, majd hónapokkal később visszakerülnek, de már erősen hiányos formában.
Kinek az érdeke?
A szakértők szerint a közvilágítási adatok nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és politikai szempontból is aranyat érnek.
Ezek alapján lehet megtervezni a LED-cseréket, pályázatokat és energiahatékonysági programokat – vagyis óriási pénzekről van szó.
Egy névtelenül nyilatkozó önkormányzati tisztviselő szerint
„az adatok elzárásával a döntéshozók jobban kontrollálhatják, ki és mennyiért kapja meg a szerződéseket.
Amíg nincsenek nyilvános adatok, addig nincsen valódi verseny sem.”
A civil szervezetek nem hagyják annyiban
Több adatvédelmi és átláthatósági csoport – köztük a K-Monitor és az Átlátszó.hu – adatigényléseket nyújtott be, hogy kiderüljön, mi történt pontosan.
A portál üzemeltetője egyelőre nem adott hivatalos választ, csak annyit közölt, hogy „a rendszer karbantartása folyamatban van”.
Közben a közösségi médiában egyre több önkormányzati dolgozó számol be arról, hogy a belső felületeken is hiányosak az adatok.
Néhány településen a lámpatestek karbantartása emiatt hetekre leállt, mert nem tudták pontosan, mely eszközök szorulnak javításra.
A szakértők szerint komoly következményei lehetnek
Az átláthatóság hiánya hosszú távon több milliárd forintos veszteséget okozhat az önkormányzatoknak.
Ráadásul a hibás vagy hiányos adatok miatt a közvilágítás fejlesztése is lelassulhat, ami energiapazarláshoz és magasabb költségekhez vezethet.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a digitális adatvisszatartás a jövőben a politikai kontroll egyik formája lehet: aki hozzáfér az adatokhoz, azé az irányítás.