Egy kis magyar falu lakói napokig beszéltek róla: egy mentett macska megszökött a menhelyről, és 8 kilométert gyalogolt az országúton, csak hogy újra találkozzon azzal az emberrel, aki egykor megmentette az életét.
A történet gyorsan bejárta az internetet, és pillanatok alatt az egyik legmeghatóbb állatos hírré vált Magyarországon.
Egy hideg, esős nap és egy véletlen találkozás
Pár hónappal ezelőtt egy esős délutánon Kovács László hazafelé tartott munkából, amikor a falu határában észrevett egy elázott, reszkető kiscicát az út szélén.
Nem habozott: letérdelt, betekerte a kabátjába, és hazavitte.
Az orvosnál kiderült, hogy a cica kihűlt, legyengült, de életben marad – köszönhetően annak, hogy valaki időben észrevette.
László pár hétig gondozta, meleg helyet, ételt és szeretetet adott neki. A macska, akit „Mázli”-nak nevezett el, gyorsan felépült és megszelídült.
Ám mivel László albérletben lakott, ahol nem tarthatott állatot, fájó szívvel elvitte Mázlit egy helyi menhelyre, abban bízva, hogy ott új otthont talál majd.
„Nagyon nehéz volt elengedni, de tudtam, hogy így lesz a legjobb neki”
– mondta László később egy interjúban.
A menhelyről való szökés
A menhely dolgozói szerint Mázli kedves és csendes volt, de soha nem szokott hozzá igazán az új környezethez.
Egyik éjszaka, amikor a gondozók zártak, az egyik ablakot véletlenül résnyire nyitva hagyták.
Reggelre Mázli eltűnt. A kamera felvételein látszott, ahogy a kis macska elszalad a kerítés mentén, majd eltűnik a ködben.
Senki sem gondolta, hogy képes lesz messzire jutni, pláne nem visszatalálni. Ám három nappal később megtörtént a csoda.
A hihetetlen út
László épp a verandán kávézott, amikor gyenge nyávogást hallott az utcáról.
Amikor lenézett, alig hitt a szemének: egy sovány, sáros, de ismerős cica nézett rá, és lassan elindult felé.
Mázli volt az.
A férfi odarohant, letérdelt, és a cica azonnal a karjába ugrott.
A szomszédok szerint László csak ennyit tudott mondani: „Ez nem lehet igaz…” – miközben a szeméből potyogtak a könnyek.
A későbbi vizsgálatok szerint Mázli több mint 8 kilométert gyalogolt, mezőkön, falvakon és országúton át, pontosan abba az irányba, ahol László háza állt.
Szakértők szerint az ilyen pontos tájékozódás hihetetlenül ritka, főleg városi környezetből származó macskáknál.
Az internet imádta
Amint a történet felkerült a közösségi oldalakra, több ezer megosztást és kommentet kapott.
Az emberek meghatódva írták, hogy Mázli tette bebizonyította: az állatok is képesek a szeretet és hála kifejezésére.
Sokan azt írták, hogy ez a történet emlékeztette őket arra, mennyire erős kötődés alakulhat ki ember és állat között.
A poszt alatt számos gazdi osztotta meg saját élményét, például:
- „Az én cicám is mindig felismer, még évek múltán is.”
- „A szeretet valóban hazatalál, még ha 8 kilométer választ is el.”
- „Ezért nem mondok le soha a menhelyről hozott állatokról.”
Egy új élet együtt
Ma László és Mázli újra együtt élnek. A férfi eldöntötte, hogy többé nem válik meg tőle – lakásbérlet ide vagy oda, a cica a család része lett.
A menhely dolgozói is örülnek a boldog befejezésnek, és azt mondják: ilyen történetek miatt érdemes folytatniuk a munkát.
A kis Mázli története nemcsak egy újraegyesülés, hanem egy üzenet arról, hogy a hűség és a szeretet nem ismer távolságot.
Néha a legkisebb lények mutatják meg, mi is az igazi hazatalálás.