Az @sohoplace színházban érkezik a West Endre a Marie and Rosetta, amelyet gospel, gitár riffjei és Beverley Knight rendkívüli jelenléte hajt. A darab Sister Rosetta Tharpe, a feltaláló zenész történetét meséli el, akit gyakran a rock and roll alapvető hatásaként ismernek. Ebben a bensőséges két szereplős darabban a Rosetta és a fiatalabb énekesnő, Marie Knight közötti próbát képzel el, miközben felkészülnek egy turnéra, amely mindkettejük életét meg fogja változtatni.
A este vitathatatlan középpontja Knight. Rosetta ábrázolása karizmatikus, humoros és parancsoló, de az éneklése az, ami igazán megállítja az előadást. Knight olyan erővel és tisztasággal énekel, hogy a zene szinte másvilági hatást kelt. Többször hangja tényleg felborzolja a karod szőrét. Amikor Rosetta gospel-szőttes rockos számaiba kezd, a terem a színháztól egy megújult összejövetel helyszínévé válik. A hangzás önmagában is megéri a jegyet.
Szemben vele Ntombizodwa Ndlovu magabiztos West End-beli debütálást nyújt Marie szerepében. Ndlovu melegséget és mértékletességet hoz a szerepbe, kiegyensúlyozott ellenpontot teremt Rosetta sugárzó karizmatikájával szemben. Kétségtelen kémia van a két előadó között, amely igazán érezhető. Azonban romantikus dimenziójuk sosem éri el a várt érzelmi mélységet. A forgatókönyv intimitásra és vágyakozásra utal, de a szerelmi történet alulkezeltnek tűnik, így az érzelmi súlyt hordozó pillanatok kissé elnyomottan maradnak. Időnként Rosetta Marie-val való dinamikaja inkább manipulációnak tűnik, mint romantikának, és az érzelmi feszültség mélyebb feltárása jelentősen erősítené a darabot.
Monique Touko rendezése alatt a darab gyorsan mozog a humor, a éles verbális csipkedődés és az elektromos zenei számok között. Lily Arnold díszlete egy próbahelyet idéz, amely fokozatosan olyan előadói arénává válik, míg a mozgás rendezője, Kloé Dean, finom testi történetmeséléssel egészíti ki a darab zenei ritmusát.
Egy élő zenekar kíséri a fellépéseket, energiát és hitelességet adva a zeneszámoknak. A muzsikusok kiválóak, bár jelenlétük néha alulhasznált érzetű. A kíséret nyújtása mellett ritkán válnak teljes mértékben beépült részévé a történetmesélésnek.
Mégis rengeteg mindent érdemes csodálni. A darab könnyen hozzáférést ad egy rendkívül fontos zenei alakhoz, és Knight egy tour de force előadást nyújt. Rosetta magabiztosságot, humort és paradonságot sugároz, emlékeztetve a közönséget arra, miért formálta Sister Rosetta Tharpe önmagát a rock and roll hangzásává.
Végül a Marie and Rosetta egy olyan produkció, amelyet rendkívüli zenei tehetség emel fel, de a forgatókönyv csaknem soha nem érkezik meg az alaptermészete örökségének szintjére.