Egy ausztrál nő repülőútja rémálommá vált, miután több mint tizenkét órán keresztül két túlsúlyos utas közé szorulva kellett ülnie. A kellemetlen élmény után panaszt tett a légitársaságnál – és nem várt fordulat következett: rekordösszegű kártérítést kapott.
„Szinte mozdulni sem tudtam, nem volt levegőm, a karfákat le sem lehetett hajtani” –
mesélte az utas, aki azóta is sokkolva emlékszik vissza a történtekre.
Egy nyugodt utazásnak indult
A járat a Doha–Sydney útvonalon közlekedett, több mint tizenkétezer kilométeren át. A nő, akit a sajtó csak Natalie néven említ, normál turistaülést foglalt. A beszállás pillanatában azonban rá kellett döbbennie, hogy két nála jóval termetesebb férfi foglal helyet mellette – ő pedig középen ült.
A repülő zsúfolásig tele volt, az utaskísérők pedig csak annyit tudtak mondani: „Sajnos nem tudjuk áthelyezni, minden hely foglalt.”
Így kezdődött a tizenkét órás szenvedés.
„Oldalra kellett dőlnöm, hogy ne préselődjek teljesen össze. Evés közben alig tudtam megmozdítani a kezem. Két ember teste között voltam beszorítva.”
Tizenkét óra pokol a levegőben
A nő elmondása szerint a helyzet percről percre rosszabb lett: nem tudott rendesen enni, pihenni, sőt, a mellkasa is szorult. Többször próbált a mosdóba menni, de az ülőhelyről alig tudott felállni.
Amikor végre megérkeztek Sydney-be, Natalie úgy döntött, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Panaszt tett a légitársaságnál, részletesen leírva, milyen körülmények között kellett utaznia.
A közösségi média ereje
Eleinte nem kapott választ, ám pár nappal később megosztotta történetét a közösségi médiában. Az eset villámgyorsan elterjedt: több ezren kommenteltek, és sokan saját, hasonló élményeikről számoltak be.
A nyomás hatására a légitársaság végül belső vizsgálatot indított. Kiderült, hogy a jegyfoglalási rendszer hibája miatt nem lett megfelelően elosztva az utasok súlya és helyigénye.
Néhány héttel később Natalie váratlan hírt kapott:
a cég hivatalosan elismerte a hibát, és 2 500 ausztrál dollárnak megfelelő kártérítést fizetett neki, plusz egy üzleti osztályra szóló repülőjegyet felajánlásként.
„Sokkolt a gyors reakció. Nem a pénz miatt tettem, hanem mert senkinek sem kellene így utaznia” –
mondta Natalie a helyi sajtónak.
Egyetlen felsorolás: mit indított el ez az eset?
A történet felrobbantotta az internetet és újraindította a vitát a repülőgépek üléseinek méreteiről és az utasok jogairól. Az emberek több kérdést is felvetettek:
- Vajon a légitársaságoknak szélesebb üléseket kellene kialakítaniuk a hosszú távú járatokon?
- Szükség van-e arra, hogy bizonyos testsúly felett két helyet biztosítsanak egy utasnak?
- Kellene-e kártérítés azoknak, akik kényelmetlen körülmények között, helyhiányban kénytelenek utazni?
- És a legfontosabb: meddig terjed a tolerancia, ha a kényelmetlenség már az egészség rovására megy?
A szakértők véleménye
Légi közlekedési szakértők szerint a probléma valós és egyre gyakoribb. Az utóbbi években a repülőgépek ülésszélessége csökkent, miközben az utasok testalkata változatosabb lett.
„A légitársaságok profitot maximalizálnak, miközben az emberi tényezőt figyelmen kívül hagyják.
Egyre szűkebbek az ülések, kevesebb a lábtér – ez veszélyes tendencia.”
— mondja Boros Gábor, légi közlekedési szakértő.
A fogyasztóvédelmi szervezetek most azt követelik, hogy a légitársaságok szabványosítsák az ülésméreteket, és kötelezően biztosítsanak alternatív helyet azoknak, akik nem férnek el kényelmesen.
Egy precedens, ami változást hozhat
A Natalie-ügy nemcsak kártérítést, hanem precedenst is teremtett. Ez volt az első eset, amikor egy utas a „helyhiány okozta fizikai és pszichés kényelmetlenségért” kapott kompenzációt.
Szakértők szerint ez lavinát indíthat el: más utasok is követelhetnek kártérítést hasonló helyzetekben.
Több, mint egy kellemetlen utazás
Natalie azóta sem repült újra, de elmondása szerint nem sajnálja, hogy kiállt magáért:
„Sokáig féltem, hogy kinevetnek. De ha az én történetem miatt másokat emberibben kezelnek, akkor megérte.”
A történet tanulsága világos: a repülés kényelme nem luxus, hanem alapvető jog. És ha egy utas bátorsága kell ahhoz, hogy erre emlékeztessük a világot, akkor Natalie esete talán az első lépés a változás felé.