Egy történelmi szenzáció rázta meg a tudományos közösséget: a Magyar Nemzeti Levéltár egyik eldugott dobozában olyan fényképet találtak, amely alapjaiban írhatja át a repülés magyar történetét.
A fekete-fehér, megsárgult fotón egy furcsa szerkezet látható, amely meglepően hasonlít a mai repülőgépekre – pedig több évtizeddel a Wright fivérek híres repülése előtt készült.
A kutatók szerint a kép valószínűleg az 1890-es évek elejéről származik, és egy ismeretlen magyar feltaláló első kísérletét örökítette meg.
Egy poros doboz, amely megváltoztathatja a történelmet
A felfedezés teljesen véletlenül történt.
A levéltár egyik munkatársa, Farkas Zoltán, digitalizálás közben talált rá a feliratozatlan, sérült negatívra.
Amikor a képet nagy felbontásban előhívták, egy szántóföld közepén álló, hatalmas szárnyas szerkezet tűnt elő a homályból.
„Először azt hittük, hogy valamilyen mezőgazdasági gép lehet.
De amikor megláttuk a farokrészt és a propellerszerű alkatrészt, mindannyian elnémultunk.”
– mesélte Farkas, aki azóta is vezeti a kutatást.
A kép hátoldalán egy halvány felirat is olvasható:
„Kísérlet – 1892, Szolnok mellett.”
Ez a rövid megjegyzés elég volt ahhoz, hogy a kutatók történelmi nyomozásba kezdjenek.
Ki lehetett az ismeretlen feltaláló?
A levéltári anyagok alapján a szakértők arra gyanakodnak, hogy a szerkezet tervezője Kalmár István lehetett, egy szolnoki születésű mérnök és órásmester, aki „repülő masinán” dolgozott a 19. század végén.
Kalmár neve korábban csak néhány helyi újságcikkben bukkant fel, de most úgy tűnik, hogy ő lehetett a magyar repülés egyik elfeledett úttörője.
A fényképen látható szerkezet fából és vászonból készült, két hatalmas szárnnyal és egy rudazatos irányító karral.
A konstrukció meglepően hasonlít azokra a modellekre, amelyeket a Wright testvérek csak több mint tíz évvel később kezdtek el építeni.
A kép elemzése során a kutatók apró részletekre lettek figyelmesek: a földön húzókötelek, a háttérben pedig három ember, akik valószínűleg segédkeztek a kísérletben.
A tudósok szerint hiteles a felvétel
A Magyar Tudományos Akadémia fotórestaurátorai szénizotópos vizsgálattal és papíranyag-analízissel is megerősítették, hogy a kép valóban az 1800-as évek végéről származik.
Semmi sem utal hamisításra, és a fotóanyag megegyezik a korabeli magyar fényképészeti technikákkal.
A szakértők szerint, ha a képen valóban Kalmár szerkezete látható, akkor Magyarország évtizedekkel megelőzhette a világot a repülés kísérleteiben.
A feltaláló munkásságáról azonban semmilyen más dokumentum nem maradt fenn, ami csak növeli a rejtélyt.
„Ez a fotó az egyik legizgalmasabb történelmi nyom, amivel valaha találkoztunk.
A magyar technikatörténet egy elfeledett fejezete nyílhat meg előttünk.”
– mondta dr. Horváth András, a levéltári kutatócsoport vezetője.
Miért tűnhetett el a nyoma?
A szakértők több lehetséges magyarázatot is felvetnek arra, miért merülhetett feledésbe ez az úttörő kísérlet.
A 19. század végén Magyarországon még nem létezett olyan technikai háttér vagy finanszírozás, ami lehetővé tette volna a folytatást.
Ráadásul a korszak politikai és gazdasági viszonyai sem kedveztek a tudományos kísérleteknek.
Az sem kizárt, hogy a próbálkozás tragikusan végződött, és a projektet szándékosan titkolták el, nehogy nevetség tárgyává váljon.
Egy biztos: a fotó létezése most új lendületet adott a magyar kutatóknak, akik további archív anyagokat keresnek Kalmár életéről és a szerkezetről.
Új fejezet a magyar tudomány történetében
A levéltár vezetése már bejelentette, hogy a fotót nyilvánosan is kiállítják a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban, ahol a látogatók nagy felbontásban is megtekinthetik.
A kép mellé egy interaktív kiállítás is készül, amely bemutatja a 19. századi magyar feltalálók ismeretlen találmányait.
A kutatás következő fázisában a szakértők 3D-s modellt készítenek a szerkezetről, hogy megkíséreljék rekonstruálni, hogyan működhetett.
A cél az, hogy bebizonyítsák: Magyarország is ott volt a repülés hőskorának kezdetén – csak a történelem feledésbe borította a neveket.
A felfedezés most újraírhatja azt, amit a repülés történetéről gondoltunk.
Lehet, hogy a világ első repülési kísérletei nem Amerikában vagy Franciaországban, hanem egy magyar szántóföldön kezdődtek – egy férfival, aki hitt abban, hogy az ember képes felemelkedni a földről.