Egy, a kormányzati háttérintézmények egyikében készült belső elemzés szerint Magyarország lakosságának több mint fele energiaszegénységben él.
A tanulmányt soha nem hozták nyilvánosságra, de az adatai most kiszivárogtak – és rávilágítanak arra, amit a legtöbben már érzékelnek: egyre több magyar nem tudja megfizetni az alapvető fűtési és villamosenergia-költségeket.
A jelentés 2024 végén készült, és több ponton ellentmond a hivatalos statisztikáknak, amelyek szerint az energiaárak „stabilak” és a rezsicsökkentés „védi a háztartásokat”. A valóság ezzel szemben sokkal árnyaltabb.
Mit jelent az energiaszegénység valójában?
Az energiaszegénység fogalma egyszerű, mégis ijesztő: azok az emberek tartoznak ide, akik nem tudják megfelelően fűteni, hűteni vagy világítani az otthonukat, illetve akik jövedelmük aránytalanul nagy részét költik energiára.
A kiszivárgott tanulmány szerint a magyar háztartások 51,7%-a ebbe a kategóriába esik.
Ez azt jelenti, hogy több mint 2,5 millió háztartás érintett közvetlenül vagy közvetve – a legtöbbjük a vidéki, alacsony jövedelmű térségekben él.
„A számok magukért beszélnek, mégis senki sem akar róla beszélni.
A társadalom fele ma gyakorlatilag energiaszegénységben él”
– fogalmazott a jelentés egyik szerzője, aki névtelenséget kért.
A leginkább érintett megyék
A tanulmány szerint a legkritikusabb helyzet Északkelet- és Dél-Magyarországon alakult ki, ahol a lakások nagy része elavult, a szigetelés hiányos, és az emberek fával vagy szénnel próbálnak fűteni.
A legtöbb problémát az alábbi megyékben találták:
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye – az egyik legmagasabb arányú energiaszegénység az országban
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – sok háztartásban nincs központi fűtés
- Békés és Nógrád megye – a jövedelmek alacsonyak, a fűtési költségek aránya viszont kiugró
Egyes településeken a családok jövedelmük 40–50%-át költik energiára, miközben az országos átlag alig 15%.
Szakértők szerint a különbség tarthatatlan, és a társadalmi szakadékot tovább mélyíti.
Miért nem került nyilvánosságra a jelentés?
A belső anyag eredetileg a kormány energiaügyi stratégiai programjának előkészítéséhez készült, de végül nem került be a hivatalos anyagok közé.
A források szerint a dokumentum „túl negatív képet festett volna” a helyzetről.
A nyilvánosságra hozatal elmaradását a minisztérium azzal magyarázta, hogy a számítási módszertan „még nem volt végleges”.
Csakhogy a kutatók szerint ez kifogás volt, nem valós indok.
Egy korábbi szakértő úgy nyilatkozott:
„A döntéshozók attól tartottak, hogy a tanulmány politikai botrányt okoz, mert szembement volna a hivatalos kommunikációval a rezsicsökkentés sikeréről.”
A hétköznapokban ez mit jelent?
Az energiaszegénység nem csupán számok kérdése – ezrek fagyoskodnak a saját otthonukban minden télen, miközben sokan kénytelenek választani, hogy élelmiszert vesznek, vagy befizetik a villanyszámlát.
A civil szervezetek tapasztalatai szerint egyre több a kikapcsolt háztartás, ahol tartósan elmaradtak a számlák kifizetésével.
A probléma nemcsak a legszegényebbeket érinti, hanem a dolgozó középosztály egy részét is, különösen a hitellel terhelt családokat.
Egy 2023-as kutatás szerint a magyar háztartások:
- 36%-a legalább egyszer késett energiaszámlájával az elmúlt évben,
- 22%-a nem tudja megfelelően fűteni a lakását télen,
- 9%-a áramszünetet vagy gázszolgáltatás-korlátozást tapasztalt tartozás miatt.
Mit lehetne tenni?
A szakértők szerint a helyzet nem reménytelen – csak átfogó és őszinte energiapolitikára lenne szükség.
Az energiaszegénység enyhítésére három kulcslépést javasolnak:
- Lakásfelújítási programok újraindítása, a szigetelés és energiahatékonyság javítására
- Célzott támogatás a leginkább rászoruló háztartásoknak
- Átlátható adatszolgáltatás az energiafelhasználásról és árképzésről
Ezek hiányában a helyzet évről évre romlik, miközben az energiaárak globálisan tovább emelkednek.
Ahogy az egyik kutató fogalmazott:
„Nem az a baj, hogy drága az energia.
Az a baj, hogy sokan nem látszanak a statisztikákban.”