Egy régi, poros pincében talált magyar pezsgő üveg most az egész ország figyelmét magára vonta.
A palackot 1970-ben zárták le, és több mint ötven évvel később, amikor kinyitották, a kutatók nem akartak hinni a szemüknek: a pezsgő még mindig gyönyörűen buborékos volt, mintha csak tegnap készült volna.
A vegyészek és borászok egyaránt értetlenül állnak a jelenség előtt – és azóta lázasan próbálják megfejteni, hogyan maradhatott életben a szénsav ennyi évtizeden át.
A véletlen felfedezés
A különleges palack egy Heves megyei falusi ház pincéjében került elő, amikor az új tulajdonos felújítás közben régi ládákat pakolt ki.
A láda mélyén több poros üveg is lapult, köztük egy Törley 1970 Extra Brut, eredeti viaszpecséttel.
A tulajdonos, aki nem akarta eladni a nevét, elmondta:
„Csak kíváncsiságból bontottuk ki, azt hittük, már teljesen tönkrement. De ahogy levettük a dugót, hatalmas durranás volt, és apró buborékok emelkedtek fel a pohárban – pont, mint a friss pezsgőnél.”
A jelenség azonnal felkeltette a szakemberek figyelmét. A palackot laborba vitték, ahol borászati és kémiai vizsgálatoknak vetették alá.
A tudósok sem hisznek a szemüknek
A vizsgálatok szerint az ital meglepően jó állapotban maradt, és a buborékképződés nem volt véletlen.
A mérések kimutatták, hogy az üvegben a nyomás még mindig közel 5 bar, ami szinte megegyezik a friss pezsgőkével.
De hogy ez hogyan lehetséges több mint fél évszázad után, senki sem tudja biztosan.
A Budapesti Műszaki Egyetem Élelmiszerkémiai Tanszékének egyik vegyésze, dr. Kovács Dániel, így nyilatkozott:
„A szénsav ennyi idő alatt el szokott tűnni, a dugó porózussá válik, a gáz elszökik.
Itt viszont a nyomás megmaradt, és az ital sem oxidálódott.Valami nagyon különleges történhetett az érlelés során.”
Mi lehet a titok?
A kutatók több lehetséges magyarázatot is felvetettek, de egyelőre egyik sem bizonyított.
- Tökéletes tárolási körülmények: a pince hőmérséklete 50 éven át állandó maradt, 10–12 °C között, ami ritka.
- Egyedi üvegzárás: a régi Törley-palackok vastagabb falúak és szorosabb parafadugót használtak, mint a mai pezsgők.
- Kémiai reakció a cukorral: az utóerjedés során keletkezett szén-dioxid újra záródhatott az italban, fenntartva a nyomást.
A laboratóriumi elemzés még folyamatban van, de az eddigi adatok szerint a pezsgő íze sem romlott el teljesen – bár az alkohol és a savak aránya kissé módosult.
Egy üveg, ami történelmet írhat
A Törley-gyár szóvivője megerősítette, hogy a lelet hiteles 1970-es palack, és már felvették a kapcsolatot a megtalálóval.
A vállalat tervezi, hogy kiállítja az üveget, sőt, lehetséges, hogy mintát vesznek a palackból, hogy rekonstruálják az akkori gyártási eljárást.
„Ez nemcsak egy ital, hanem időutazás az 1970-es évek Magyarországára”
– fogalmazott a szóvivő.
A pezsgőgyár szerint a korszakban még hagyományos palackérleléssel és kézi zárással dolgoztak, ami különösen tartóssá tehette az italokat.
A magyar pezsgő újra reflektorfényben
A különös eset nemcsak a tudósokat, hanem a borkedvelőket is lázba hozta.
A nemzetközi borászati magazinok már cikket közöltek a felfedezésről, és több külföldi szakértő is érdeklődik a vizsgálat eredményei iránt.
A történet újra felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar pezsgők világszínvonalú minőséget képviselnek, és akár évtizedeken át is megőrizhetik értékeiket.
Az 1970-es pezsgő most egy páncélozott üvegvitrinben várja sorsát, és a vegyészek tovább kutatják a titkát.
Senki sem tudja biztosan, hogyan maradhatott benne életben a buborék – de egy dolog biztos: a magyar borászat történetében ilyen eset még nem fordult elő.
Talán ez az üveg most nemcsak egy múltból jött ajándék, hanem bizonyíték arra, hogy az idő néha a legjobb borász.

A pezsgő szakszerű jó elkészítése mellet a parafa dugóban rejtőzik a titok, hogy a dugó ilyen hosszú ideig megtudta tartani az 5 atmoszféra nyomást. A kutatást a dugóra állítanám be. Ultra mikroszkópos vizsgálattal meghatároznám a dugó rétegeinek elhelyezkedését . Ebből megtudnám azt is , hogy hogy kell az ideális dugókat elkésziteni a jövőben. Hogy jól tudjanak zárni.
Sok sikert kivanok a kutatásokhoz Tisztelettel István.
,