A világ egyik legelszigeteltebb, legzordabb pontján, az Antarktisz jégtakarója alatt, egy magyar kutatócsoport olyan felfedezést tett, amely alapjaiban írhatja újra az élet eredetéről és alkalmazkodóképességéről alkotott tudásunkat.
A Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia közös expedíciója során sikerült azonosítaniuk egy új mikroorganizmust, amely képes túlélni mínusz 50 Celsius-fokot, oxigénhiányt, sőt, még a teljes sötétséget is.
A felfedezés helye: ahol az életnek elvileg nincs esélye
A kutatók a Byrd-állomás közelében, 1 200 méter mély jégréteg alatt vettek mintát egy régi gleccser alatti tó vizéből.
A minták elemzése közben figyeltek fel egy ismeretlen sejtszerkezetű mikroorganizmusra, amely sem a baktériumokhoz, sem a gombákhoz, sem az ismert archeákhoz nem sorolható be.
„Az első reakciónk az volt: ez lehetetlen” – mondta dr. Tóth Balázs, a kutatócsoport vezetője.„Ez az élőlény nemcsak túlél, hanem aktívan anyagcserét folytat olyan környezetben, ahol az élet bármely formáját eddig kizártnak tartottuk.”
A DNS-vizsgálatok meglepő eredményt hoztak: a mikroorganizmus genetikai szerkezete mintegy 15%-ban ismeretlen szekvenciákat tartalmaz, amelyek nem találhatók meg egyetlen eddig ismert adatbázisban sem.
Miért forradalmi ez a felfedezés?
A magyar kutatók szerint ez az organizmus új fejezetet nyithat a biotechnológiában és az asztrobiológiában is.
A rendkívüli ellenálló képesség miatt elképzelhető, hogy hasonló életformák létezhetnek más bolygók extrém körülményei között is – például a Jupiter holdján, az Europán, vagy a Szaturnusz jégvilágában, az Enceladuson.
A vizsgálatok szerint az új mikroorganizmus képes:
- energiát előállítani a jégkristályokban lévő ásványokból,
- ellenállni az ultraibolya sugárzásnak,
- újjáépíteni saját sejtmembránját szélsőséges hőingadozás esetén.
„Ez az élőlény gyakorlatilag újradefiniálja, mit jelent élni” – fogalmazott dr. Kerekes Dóra, mikrobiológus.
„Ha képes túlélni ott, ahol minden életfeltétel hiányzik, az azt jelenti, hogy a Föld még mindig rejt számunkra meglepetéseket.”
Magyar siker, ami világszinten figyelmet keltett
A felfedezés híre gyorsan eljutott a nemzetközi tudományos közösséghez.
Több amerikai és japán kutatóintézet is jelezte, hogy együttműködést szeretne a magyar csapattal a mikroorganizmus további elemzésében.
A sejt anyagcseréjének megértése kulcsfontosságú lehet új antibiotikumok vagy regeneratív orvosi eljárások fejlesztésében is.
A mikroorganizmust ideiglenesen a “Hungaromyces Antarctica” névre keresztelték, és jelenleg laboratóriumi izolációban vizsgálják Budapesten.
A kutatók hangsúlyozzák: a minták kezelése rendkívül szigorú biztonsági előírások mellett történik, mivel a szervezet tulajdonságai még részben ismeretlenek.
Egy új korszak kezdete lehet
Az útifűhöz hasonlóan ez a felfedezés is emlékeztet arra, hogy a természet sokkal rugalmasabb, mint gondolnánk.
A magyar kutatók nemcsak egy új mikroorganizmust találtak, hanem egy új kulcsot is az élet megértéséhez – egy élő példát arra, hogy az evolúció még a Föld legszélsőségesebb pontjain sem állt meg.
Ahogy dr. Tóth Balázs fogalmazott:
„Nem biztos, hogy mi találtuk meg a legelső földi életformát, de lehet, hogy a legkitartóbbat. És talán pont ez segít megérteni, hogyan kezdődött minden.”
A jég alatt rejtőző élet újra emlékeztet bennünket arra, mennyire keveset tudunk még a saját bolygónkról – és hogy a következő nagy felfedezés talán nem a csillagok között, hanem a Föld mélyén vár ránk.