A légi közlekedés világában ritkán születnek valóban sorsfordító bejelentések, de ami most napvilágra került, az alapjaiban változtathatja meg mindazt, ahogyan az utazásról gondolkodunk. Kínai kutatók egy olyan hiperszonikus hajtóművön dolgoznak, amely elméletben akár 20 000 km/órás sebességre is képes lehet. Ha a fejlesztés sikerrel jár, a Föld megkerülése kevesebb mint két óra alatt válhat valósággá.
Ez nem egy sci-fi forgatókönyv. A projekt mögött komoly kutatóintézetek, állami támogatás és hosszú évek mérnöki munkája áll.
Mit jelent valójában a hiperszonikus sebesség
A hiperszonikus kifejezés azokat a sebességeket jelöli, amelyek meghaladják az öt Machot, vagyis a hangsebesség ötszörösét. A most fejlesztett kínai hajtómű azonban ennél jóval tovább megy. A cél az, hogy a jármű a légkör felső rétegeiben, extrém körülmények között is stabilan működjön, miközben olyan tempót ér el, amit eddig csak elméleti modellekben láthattunk.
A legnagyobb kihívás nem maga a gyorsulás, hanem a hőterhelés és az irányíthatóság. Ilyen sebességnél a levegő súrlódása extrém hőt termel, ami az anyagokat a végletekig próbára teszi.
Egy, a projekthez közel álló mérnök így fogalmazott:
„Nem az a kérdés, hogy gyorsan tudunk-e repülni, hanem az, hogy túléli-e ezt a jármű.”
Miért most történik mindez
A fejlesztés időzítése nem véletlen. A világ nagyhatalmai évek óta versenyeznek a hiperszonikus technológiák területén, elsősorban katonai célokra. Kína azonban egyre nyíltabban beszél a polgári felhasználásról is, ami teljesen új dimenziót ad a projektnek.
Egy ilyen hajtómű nemcsak fegyverrendszerekben lenne hasznos, hanem globális utasszállításban is. A Peking–New York vagy a Sanghaj–London útvonalak időtartama drámaian lecsökkenne, ami a gazdaságot, a diplomáciát és a turizmust is új alapokra helyezné.
Mit ígér a technológia
A fejlesztők szerint a hiperszonikus hajtómű legnagyobb előnye nem csupán a sebesség. A cél egy olyan rendszer, amely rugalmasan vált a különböző repülési módok között, alkalmazkodva a magassághoz és a környezeti feltételekhez.
A technológia legfontosabb ígéretei:
- extrém rövid utazási idők, a hagyományos repüléshez képest jóval kisebb üzemanyag-felhasználás, új repülési magasságok kihasználása, a globális közlekedési hálózat teljes átalakulása
Ezek az elemek együtt olyan változást hozhatnak, amelyhez hasonlót a sugárhajtású repülők megjelenése óta nem láttunk.
Valóság vagy túlzott optimizmus
Sokan azonban óvatosságra intenek. A hiperszonikus repülés technológiai és biztonsági akadályai óriásiak. Egy dolog laboratóriumi körülmények között elérni a kívánt sebességet, és egészen más dolog mindezt megbízhatóan, sorozatgyártásra alkalmas formában megvalósítani.
A szakértők szerint évekbe, akár évtizedbe is telhet, mire egy ilyen hajtómű valóban utasokat szállító járműben jelenhet meg. A zaj, a költségek és a nemzetközi szabályozás mind komoly kérdőjelek.
Egy repülésbiztonsági elemző szerint:
„A technológia lenyűgöző, de a bevezetéshez nemcsak mérnöki, hanem politikai és társadalmi döntések is kellenek.”
Egy új korszak küszöbén
Akár megvalósul rövid távon, akár nem, a kínai hiperszonikus hajtómű fejlesztése már most üzenet a világnak. A légi közlekedés jövője nem néhány perccel gyorsabb járatokról szól, hanem teljesen új időléptékről. Arról, hogy a kontinensek közötti távolság gyakorlatilag eltűnhet.
Ha egyszer valóban két óra alatt körberepülhetjük a Földet, az nemcsak az utazást változtatja meg. Az időhöz, a távolsághoz és egymáshoz való viszonyunk is teljesen új értelmet nyer majd. És lehet, hogy amikor ez megtörténik, már nem is a kérdés az lesz, hogyan repülünk, hanem az, hogy mire használjuk ezt az elképesztő sebességet.