Egy belső jelentés, amelyet a közelmúltban hoztak nyilvánosságra, súlyos környezetvédelmi aggályokat vetett fel Magyarországon.
A tanulmány szerint az ország 12 megyéjében is kimutatható mennyiségben találhatók mikroműanyagok az ivóvízben, de az eredményeket éveken át nem hozták nyilvánosságra.
A dokumentumot egy civil szervezet szerezte meg, és most először ismerheti meg a közvélemény, mit is iszunk valójában nap mint nap.
Egy elhallgatott kutatás története
A vizsgálatot még 2019-ben indította az Országos Vízügyi Kutatóintézet, azzal a céllal, hogy felmérje a hazai vízbázisok állapotát.
A laboreredmények 2020 tavaszára elkészültek – ekkor derült ki, hogy a minták több mint 70%-ában jelen voltak mikroműanyagok, azaz 5 milliméternél kisebb műanyag részecskék, amelyeket sem a szűrőrendszerek, sem a hagyományos víztisztítás nem tud teljesen eltávolítani.
A jelentést azonban soha nem publikálták. A hivatalos indoklás szerint a kutatás „nem reprezentatív” volt, ám belső források szerint a valódi ok az volt, hogy „nem szerették volna pánikba ejteni az embereket”.
„A laboreredmények világosan mutatták, hogy a probléma valós, de politikai döntés született arról, hogy ezt ne kommunikálják”
– mondta egy neve elhallgatását kérő kutató, aki részt vett a programban.
Hol találtak mikroműanyagot?
A kiszivárgott táblázatok szerint az érintett megyék között Budapest, Pest, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Baranya, Veszprém és Békés is szerepel.
A legtöbb részecskét felszíni vízbázisokban, például folyók és tavak mentén mérték, de vezetékes ivóvízben is kimutatták őket.
A mintákban az alábbi anyagokat azonosították:
- polietilén (PE) – leggyakrabban csomagolóanyagokból
- polipropilén (PP) – italos palackok és kupakok maradványai
- polisztirol (PS) – eldobható poharakból és ételdobozokból származó részecskék
Egyes városokban – például Szegeden és Győrben – a koncentráció meghaladta a 10 részecskét literenként, ami a nemzetközi egészségügyi határérték felső sávjába tartozik.
Miért veszélyesek a mikroműanyagok?
A mikroműanyagok nemcsak a természetben, hanem az emberi szervezetben is felhalmozódhatnak.
Több friss kutatás kimutatta, hogy a részecskék bekerülhetnek a véráramba, sőt egyes esetekben a tüdőben és a szívben is megtalálták őket.
A hosszú távú hatások még nem teljesen ismertek, de az eddigi eredmények szerint gyulladásos folyamatokat, hormonális zavarokat és sejtkárosodást okozhatnak.
Különösen veszélyesek lehetnek a gyermekekre és a várandós nőkre nézve, mert a mikroműanyagok egy része mérgező adalékanyagokat is tartalmazhat.
A kormány hallgat, a civilek lépnek
Az ügy nyilvánosságra kerülése után több környezetvédelmi szervezet – köztük a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace – azonnali tájékoztatást követelt a kormánytól.
Szerintük az, hogy a lakosság éveken át nem tudhatott erről, a közbizalom súlyos megsértése.
A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye szerint a víz „mindenütt biztonságos, a magyar ivóvíz minősége megfelel az uniós előírásoknak”, de az állítás nem cáfolta konkrétan a jelentésben szereplő adatokat.
A civil szervezetek most nyilvános adatigénylést nyújtanak be, hogy kikényszerítsék a tanulmány teljes publikálását.
Mit tehetünk mi magunk?
Bár az egyéni védekezés korlátozott, szakértők szerint néhány apró lépéssel jelentősen csökkenthető a kitettség:
- használjunk üveg- vagy fémkulacsot a műanyag palackok helyett
- ne melegítsünk ételt műanyag dobozban
- szűrjük a vizet otthon, ha lehetséges aktívszén-szűrővel
- csökkentsük az eldobható csomagolóanyagok használatát
A tudósok szerint, ha minden háztartás csak 10%-kal kevesebb műanyagot használna, az országos kibocsátás több tonnával csökkenhetne évente.
Egyre több kérdés, egyre kevesebb válasz
A tanulmány elhallgatása nemcsak a vízminőségről szól – hanem arról is, hogyan bánnak a döntéshozók az információval.
Ha az emberek nem tudják, milyen veszélyeknek vannak kitéve, hogyan védhetik meg magukat?
Egy környezetvédő így fogalmazott:
„A víz az élet alapja, de most kiderült, hogy az átláthatóság hiánya ugyanilyen mérgező lehet.”