Egy belső dokumentum került elő, amely szerint Magyarország több pontján is megemelkedett sugárzási értékeket mértek az elmúlt évtizedben, ám az adatokat soha nem hozták nyilvánosságra.
A térkép, amelyet most egy civil szervezet hozott nyilvánosságra, sokakat megdöbbentett – és újra fellángolt a vita a környezetvédelmi transzparencia hiányáról.
Titkosított adatok, elhallgatott jelentések
A dokumentum szerint az Országos Sugárvédelmi Hivatal (OSH) már 2016-ban figyelmeztette a kormányt bizonyos, „átmenetileg megemelkedett” sugárzási értékekre.
Ezek a mérések főként az ország középső és keleti területein történtek – néhol a megengedett határérték kétszeresét is elérték.
Az akkori kormányzati kommunikáció viszont azt állította, hogy minden adat „a normális tartományon belül van”.
Mostanra kiderült: ez csak félig volt igaz.
„A mérési eredményeket nem hozhattuk nyilvánosságra, mert pánikot kelthettek volna”
– mondta névtelenséget kérve az egyik, azóta nyugdíjba vonult szakember, aki részt vett a 2016-os vizsgálatokban.
Hol mérték a legmagasabb értékeket?
A kiszivárgott térkép szerint a legérzékenyebb pontok három megyében helyezkedtek el.
A részletes jelentésből kiderül, hogy:
- Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Sajó mentén több helyen is az átlag feletti értékeket rögzítettek.
- Pest megyében, főként Göd és Vác térségében, ipari területek környékén kimutatható volt a talajban maradt radioaktív izotópok nyoma.
- Csongrád-Csanád megyében pedig a határ menti régiókban, egy korábbi katonai gyakorlótér közelében észleltek emelkedett szinteket.
A szakértők szerint a legtöbb helyen nem közvetlen veszélyről, hanem „hosszú távú kockázatról” van szó.
Ennek ellenére a tény, hogy ezek az adatok évekig titkosak maradtak, súlyos kérdéseket vet fel.
Miért titkolták el az információkat?
Több környezetvédelmi szervezet szerint az elhallgatás mögött gazdasági és politikai érdekek álltak.
Ugyanebben az időszakban ugyanis több, nukleáris hulladék szállításával kapcsolatos szerződés született, amelyben Magyarország logisztikai szerepet vállalt.
A hatóságok állítólag attól tartottak, hogy a nyilvánosságra kerülő adatok veszélyeztetnék ezeket a megállapodásokat.
Egy civil aktivista szerint a probléma sokkal mélyebb:
„Nemcsak a sugárzásról nem tájékoztatták az embereket, hanem arról sem, hogy hol és mikor történtek a mintavételek. A transzparencia hiánya Magyarországon rendszerszintű.”
Mit mondanak a tudósok?
Független kutatók most azt követelik, hogy a teljes mérési adatbázis legyen nyilvános, és induljon új, független ellenőrzés.
Szerintük az eddigi vizsgálatok elavult műszerekkel készültek, és hiányos a dokumentáció.
A sugárzási szintek nem mindenhol veszélyesek, de a radioaktív por és talajszennyezés hosszú távon növelheti a rákos megbetegedések kockázatát – különösen olyan régiókban, ahol a lakosság közvetlenül mezőgazdasági tevékenységet folytat.
Az emberek válaszokat várnak
A történet nyilvánosságra kerülése után több településen helyi fórumokat tartottak, ahol a lakosok magyarázatot követeltek.
Sokan közülük attól tartanak, hogy a mezőgazdasági termények, a víz vagy a halállomány érintett lehet.
A kormány egyelőre annyit közölt, hogy „az adatok kiértékelése folyamatban van, és a lakosság biztonsága nincs veszélyben”.
Ez a válasz azonban nem nyugtatta meg az embereket.
Egy kommentelő így fogalmazott:
„Ha minden rendben van, miért rejtegették évekig a térképet?”
Mi jöhet ezután
A nyilvánosságra került térkép után új vizsgálatok indulhatnak, és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség is kérheti a független mérések megismétlését.
Több civil szervezet jogi útra terelné az ügyet, mert szerintük az állampolgárok jogait sértette, hogy az adatokat nem hozták nyilvánosságra.
Ahogy egy kutató fogalmazott: „A sugárzás nem politikai kérdés. Az igazság előbb-utóbb mindig kiszivárog – ahogy most ez a térkép is.”