50 év után nyitották ki a lejárt konzervet – amit találtak benne, ledöbbentette a tudósokat

Egy elfeledett katonai raktárban, az alaszkai fagyos föld alatt találták meg azt a konzervet, amely 1973 óta érintetlenül feküdt egy fémdobozban.

Az egykori háborús tartalék része volt, és senki sem számított arra, hogy fél évszázad után még bármire is alkalmas lehet.

A tudósok azonban úgy döntöttek, megvizsgálják – és a felfedezésük szó szerint sokkolta a szakértőket.

A dobozban lévő lazac nemcsak hogy felismerhető maradt, de sem szagában, sem állagában nem mutatott semmilyen romlást.

Laboratóriumi elemzések során kiderült: a termék még mindig ehető lehetett, sőt, értékes tápanyagokat is tartalmazott.

„Olyan volt, mintha megállt volna az idő. Ez a konzerv történelmet ír” –
nyilatkozta Lena Ross mikrobiológus, aki az alaskai Anchorage Egyetemen vezette a kutatást.

Mit árul el ez a felfedezés a múlt élelmiszereiről?

A konzervben talált lazacot 1973-ban fogták a Csendes-óceán északi részén, olyan időszakban, amikor a vizek még nagyrészt érintetlenek voltak. A kutatók szerint a kivételes állapot megőrzéséhez három kulcsfontosságú tényező járult hozzá:

  • A rendkívül tiszta tengervíz a hetvenes években, alacsony szennyezéssel
  • A precíz és lassú konzerválási eljárás, kézi ellenőrzéssel
  • A stabil, hűvös tárolási környezet, évtizedeken át 4 °C alatt

Az élelmiszerben nem találtak sem higanyt, sem mikroműanyagokat, ami manapság szinte elképzelhetetlen. A konzervált hal még mindig tartalmazott omega-3 zsírsavakat és ásványi anyagokat, sőt, baktériumokat sem mutattak ki benne.

Élelmiszer vagy időkapszula?

A kutatók úgy tekintenek a konzervre, mint egyfajta „időkapszulára”, amely bepillantást enged a múlt táplálkozási viszonyaiba. Az évtizedekkel ezelőtti környezeti állapotot már szinte lehetetlen rekonstruálni, de ez a lelet segíthet megérteni, milyen szennyeződések hiányoztak még akkor a tengerből.

Ez azért is fontos, mert a modern lazacfélék többségét ma már mesterséges tápokon nevelik, gyakran antibiotikumokkal kezelik, és a feldolgozási eljárások is ipari méretűek. Ez a konzerv viszont még egy letűnt korszak étele, amely meglepően túlélte az idő vasfogát.

Tudományos szenzáció vagy ökológiai figyelmeztetés?

A felfedezés világszerte felkeltette a kutatók figyelmét. Norvégiában és Japánban már hasonló projekteket indítottak, hogy régi katonai készletekből vagy civil tartalékokból előkerült konzerveket vizsgáljanak.

„Ezek a régi konzervek többet mesélnek a tengereink múltjáról, mint bármelyik modern adatbázis” –
fogalmazott egy norvég kutató, aki szintén régi készleteken dolgozik.

Egyes tudósok azt javasolják, hogy hozzanak létre globális archívumot az élelmiszer-konzerv mintákból, ahol a múlt élelmiszereit vizsgálnák a jelenkori összehasonlításhoz. Ez nemcsak az élelmiszeripar, de a környezetvédelmi kutatások számára is új távlatokat nyithat.

A jövőben tehát lehet, hogy nemcsak az óceán mélyén, hanem a katonai raktárak sötét polcain is rejtőznek még válaszok a természet állapotáról – méghozzá egy konzervdoboz belsejében.

Szólj hozzá!