60 éve ünnepeljük a meteorológiai világnapot

Hengszter Norbert 2020. Már. 23. 0 1

1950. március 22-én Genfben alapították meg a Meteorológiai Világszervezetet (WMO), melynek alapokmányát másnap iktatták be. 1960 óta ezen a napon, március 23-án ünnepeljük a meteorológiai világnapot. Ennek apropóján összegyűjtöttünk pár tudnivalót és érdekességet a témában.

Történelmi kitekintés

Az időjárási folyamatok és azok előrejelzése már az első civilizáció gondolkodóit is érdekelte. Az első lejegyzett megfigyelések Mezopotámiából származnak, ahol főként a szélsőséges időjárási eseményeket örökítették meg. Hasonló feljegyzések kerültek elő a görög-római antik időkből is; maga a meteorológia szó is Arisztotelész Meteorologica című művéből származik, bár nála általánosabb fogalomként volt jelen: magában foglalta a geológiát is, tehát a föld és az ég közötti összes jelenséget vizsgálta. A középkorban a mezopotámiai megfigyelésekhez hasonlóan főleg a szélsőséges időjárási eseményekről írtak a krónikákban, majd a reneszánszban nőttek meg a levelekben és naplójegyzetekben az időjárásról szóló általános írások.

1607-ben Galileo Galilei megépítette termoszkópját, amivel a hőmérséklet-változásokat tudta mérni. Bár ez még nem adott pontos, számszerű értékeket, azonban megadta a lehetőségét a későbbi kutatásokra. A következő mérföldkő 1643-ban volt, amikor Evangelista Torricelli elkészítette a róla elnevezett első barométert, amivel a levegőnyomás változásait lehetett mérni egy csőben lévő higany segítségével. (Erről ide kattintva láthatsz egy videót.) Ennek nyomán Blaise Pascal 1648-ban rájött, hogy a légnyomás a tengerszinttől felemelkedve csökken, tehát a légkör felett vákuum van. Az első szélmérőt 1667-ben készítette el Robert Hooke, majd 1686-ban Edmund Halley feltérképezte a főbb szeleket. Ebből rájött, hogy a napsugárzás okozza a légköri változásokat. Ő is egyetértett Pascal nézeteivel a légnyomással kapcsolatban. A szeleket illetően George Hadley elsőként tulajdonította a főbb szelek magatartását a bolygó mozgásának. Bár a leírása hibás volt, az általa feljegyzett keringési cellát róla nevezték el, ami során az Egyenlítőnél 10-15 km magasságba felszálló meleg légtömegek elkezdenek áramlani a sarkok felé, majd a szubtropikus 30. szélességi fok környékén leszállnak a felszín felé.

Az úgynevezett Hadley cella, mely az Egyenlítőtől a 30° szélességi fokig húzódik – Forrás: wikipedia.org

1742-ben Anders Celsius mind a mai napig meghatározó tettet hajtott végre: fokokra osztotta a hőmérőn az egységeket, amit jelenleg is használunk. A másik elterjedt skálázást Daniel Gabriel Fahrenheit alkotta meg a 18. század elején; érdekessége, hogy nincs benne mínusz érték. Áttörést jelentett a felhők osztályozása 1802-ben és a szelek sebességéé 1806-ban Luke Howard és Francis Beaufort által, melynek köszönhetően az időjárási megfigyeléseket össze lehetett foglalni. A következő meghatározó esemény a távíró feltalálása volt 1843-ban; ezzel az időjárási információkat szinte azonnal tudták továbbítani.

Az első tudományos időjárás-előrejelzés elméletet Lewis Fry Richardson rögzítette 1922-ben az Időjárás-előrejelzés numerikus eljárásokkal című művében, ami szerint kisebb időszakokban meg lehet jósolni az időjárást egyfajta numerikus megoldással, azonban a számok, amik ezekben az egyenletekben kijöttek, túl nagyok voltak ahhoz, hogy azzal számolni tudjanak egészen az első számítógépek felfedezéséig.

Az 1950-es évektől kezdve számítógépekkel végezték el a különböző számításokat. Az 1960-as években Edward Lorenz megértette az időjárás kaotikus természetét; leszögezte, hogy annak viselkedése kiszámíthatatlan, így hosszú távú előrejelzést képtelenség megállapítani. Ennek segítségével jöhettek létre a jelentősebb előrejelző-központokban a jelenlegi globális időjárás-előrejelzés feltételei, ahol figyelembe vették a természet szeszélyes viselkedését is. 1960-ban kilőtték az első időjárás-előrejelző műholdat, a TIROS-1-et; ettől kezdve az időjárási adatokat pár pillanat alatt el lehetett küldeni bárhova a világon.

A világ első meteorológiai műholdja, a TIROS –1 – Forrás: nasa.gov

A WMO

Elődje, a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (IMO) 1873-ban alakult, világszervezetté utódja, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) vált 1950. március 23-án, amikor életbe lépett az alapokmánya. Jelenleg 187 állam tagja, köztük Magyarország is. Székhelye alapításának helyszíne, a svájci Genf. Négyévente ülnek össze a tagok a Meteorológiai Világkongresszus keretében, de van egy 37 tagú végrehajtó tanácsa is, ami évente ülésezik.

Céljairól az 1990-es Tények Könyvében olvashatunk:


„A szervezet célja a nemzetközi meteorológiai együttműködés elősegítése, nemzetközi programok létesítése és működtetése (például a nemzetközi időjárás-figyelési rendszer – World Weather Watch, az atmoszféra, az óceánok és tengerek megfigyelési rendszere, a meteorológia felhasználása a gazdaságban, közlekedésben, a meteorológia és a környezetvédelem összefüggéseinek vizsgálata. A közelmúltban beindított programja a klímaváltozás és az ún. üvegházhatás vizsgálata.”


Minden évben más-más időszerű témakör alapján rendezik meg a világnapot. Idén a „Klíma és Víz” lesz a téma, melynek keretében a klímaváltozás lesz előtérben, valamint összevonják az eseményt a víz világnapjával, ami március 22-én volt. A WMO hivatalos oldala ide kattintva érhető el.

A meteorológiai mérések szükségessége

Hogy miért fontosak a meteorológiai mérések? Manapság már mindenki számára evidens, hogy egy egyszerű kattintással megnézheti, milyen idő várható a nap folyamán, a héten, de akár a hónapban, ezáltal előre tudjuk tervezni a programjainkat, öltözetünket. Azonban azt tudni kell, hogy emögött hatalmas munka, kutatás áll. A meteorológusok rendszeresen mérik a meteorológiai állomásokon a hőmérsékletet, a levegő nyomását, a szél irányát és erősségét, a levegő nedvességét, a felhőket és a lehullott csapadék mennyiségét. Ezek az adatok egy központi intézetbe futnak be. Minél több helyről érkezik be adat, annál pontosabb az időjárás-előrejelzés.

Meteorológiai mérések nélkül időjárás-jelentés se lenne – Forrás: tv2.hu

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) más szemszögből

Sokan úgy gondolják, hogy az OMSZ-nak csak az a dolga, hogy az időjárást előrejelezze, majd a tv-ben időjárás-jelentés formájában azt közreadja az embereknek, azt azonban kevesen tudják, hogy hatalmas szerepe van a katasztrófavédelemben. Fontos megjegyezni, hogy egy 1993 és 2002 között végzett felmérés alapján a Földön a természeti katasztrófák legnagyobb része meteorológiai eredetű (árvizek, szélkárok stb.), ami azt jelenti, hogy nélkülözhetetlen a meteorológiai szakemberek bevonása a katasztrófavédelembe. Ennek eleget téve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) és az OMSZ együttműködési megállapodást kötöttek, miszerint utóbbi folyamatos tájékoztatást küld a másik szervezetnek az időjárás-előrejelzésekről, a Duna-Tisza vízállásáról, valamint a Balaton és a Velencei-tó fényjelző állapotáról. Ezeken kívül az OMSZ rendelkezésre bocsájtja radarjainak információit, valamint veszélyjelzési előrejelzéseit is.

Érdekes meteorológiai ágak

A meteorológia közlekedéssel foglalkozó ága nem is olyan régen, a motorizáció fejlődésével, a gépjárművek elterjedésével vált hangsúlyossá. Kezdetben, főként a hatvanas évektől Nyugat-Európában kezdett el fejlődni, majd az évtized végére hazánkban is megjelent. Feladata a balesetmentes földfelszíni közlekedés előrejelzésekkel történő biztosítása. Ez a tevékenység az elején főleg a téli közlekedés zavartalanságát és biztonságát hívatott biztosítani, majd egyre fontosabbá vált a baleset-megelőzési szerepe. Állandó tájékoztatást biztosítanak a közlekedési szerveknek és persze maguknak a közlekedésben résztvevőknek is.

A közlekedés egy speciális módjához, a légi-közlekedéshez is kapcsolódik a meteorológia. A repülésmeteorológia a légitereket igénybe vevő személyek számára szolgáltat hasznos információkat. A pilótákat ellátják előrejelzésekkel, illetve veszélyjelzésekkel, így előre tudják, hogy milyen körülmények fogják várni őket repülés, illetve fel- és leszállás közben, valamint az olyan időjárási jelenségekről is tájékoztatást kapnak, amik veszélyeztethetik a gép és az utasok épségét. Amennyiben téged is érdekelnek ezek az előrejelzések, regisztrálj az OMSZ repülésmeteorológiai oldalára, amit ide kattintva érhetsz el.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy hirtelen erős fejfájása lett, vagy nyűgösebbé vált. Ez általában időváltozáskor történik, amikor hideg- vagy melegfront érkezik a térségbe. Ezt sokszor előbb jelzi az emberi szervezet, mint a műszerek; ezzel foglalkozik az orvosmeteorológia. Ilyen fronthatások a meleg és a hideg levegő találkozásánál alakulnak ki; a két front különbözően hat az emberekre. Akik a hidegfrontra érzékenyek, azok általában idegesek, ingerlékenyek, feszültek és robbanékonyak lesznek. Ez a front főleg frissességet hordoz magában, ellentétben a meleggel, ami többek között migrénes fejfájást, fáradtságot, levertséget, szétszórtságot és aluszékonyságot okoz. Ekkor romlik a reflexünk, nagyobb lesz a reakcióidőnk, így nagyobb a kockázata a közúti baleseteknek. Vannak azonban olyanok is, akikre mind a kettő hatással van.

A viharvadászok rengeteg adatot gyűjtenek egy-egy terepmunka alkalmával – Forrás: urbanplayer.hu

Viharvadászok

Rengeteg katasztrófa- és dokumentumfilm dolgozta már fel a munkájukat, azonban mindegyik csak egy-egy szeletét mutatta meg feladataiknak. Sokszor annyit látunk, hogy ők azok, akik vihar közeledtével kocsiba pattannak egy csomó kütyüvel, és meg se állnak, amíg oda nem érnek a helyszínre. Azt viszont tudni kell, hogy komoly tudományos munkák is folynak a háttérben. Az összegyűjtött adatokat összehasonlítják, elemzik, majd ezekből következtetéseket vonnak le, amik sokat segítenek az időjárási jelenségek megértésében és az előrejelzések pontosításában. Természetesen emellett az élvezeti faktor is fontos számukra, de arra törekszenek, hogy az egyensúlyban legyen a tudományos részével. Az elnevezésük ellenére nem minden viharral foglalkoznak, főleg a heves eseményekre, speciális zivatarokra és a szupercellákra vadásznak, mivel ezek ritka jelenségek, és jobban meg akarják érteni őket. Ezzel a módszerrel több adatot lehet gyűjteni egy-egy ilyen időjárási jelenségről, mint egy helyhez kötött észlelésnél, mivel itt a viharok teljes életciklusát végigkövetik (szó szerint), ezáltal pontosabb képet kapnak róluk.

Egy-egy ilyen terepmunkát alapos tervezés előz meg. Tisztában kell lenniük az előrejelzésekkel egy héttel előre – melyet naponta ellenőriznek – , és az alapján kijelölni a célterületet egy-két nappal az akció előtt. Számolniuk kell a külső hatásokkal is, amelyek befolyásolhatják az adott jelenséget, nehogy lekéssék azt. Kiosztják a feladatokat egymás között: kell egy sofőr; egy navigátor, aki az útvonalat ismeri, illetve tisztában van az előrejelzésekkel, valamint figyeli az időjárási eseményeket; egy fotós/dokumentátor; végül egy telefonos kapcsolattartó. Az is fontos, hogy a filmekkel ellentétben, ha egy helyzetről úgy ítélik meg, hogy nem biztonságos, igyekeznek elkerülni, megelőzni azt. Miután végeztek a terepmunkával, következik a dokumentáció szakasza, amikor beszámolót állítanak össze, csatolva a fényképeket. Ezekből is látszik, hogy nem kis elhivatottság kell ahhoz, hogy valakiből viharvadász legyen.

Amennyiben te is viharvadász szeretnél lenni, lehetőséged van egy online képzést elvégezni a Szupercella Viharvadászok Egyesületének oldalán – ez azonban nem egyenlő a hivatalos meteorológiai képzettséggel!

Vajon megér ennyi kockázatot az 5G-s hálózat? – Forrás: nyt.com

5G kontra meteorológia

Az 5G egy újgenerációs vezeték nélküli hálózat, ami gyorsabb adatátviteli sebességet és nagyobb lefedettséget biztosít, valamint csökkenti a szerverhez viszonyított késleltetést. Több kockázatot is rejthet azonban az 5G: számos tudós is emberkísérletnek minősítette a hálózat beindítását, mivel nem állnak rendelkezésünkre adatok az emberre irányuló hatásairól. Ezenkívül megfigyelték, ahol egy ilyen 5G-torony üzemel – még csak 4G-n, de megnőtt kapacitással –, ott a méhek elpusztulnak. De milyen hatással van a meteorológiára az 5G?

Az 5G hálózat frekvenciatartományát 24 GHz-esre tervezik, ami nagyon közeli a meteorológiai műholdak által használt tartományhoz, amivel a levegőben lévő vízmolekulákat érzékelik. Ez zavart kelthet az észlelésben, így az előrejelzések se lesznek pontosak. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint ez 30%-os visszaesést eredményezne a meteorológiában, ezzel az 1980-as évekbe zuhannának vissza. Ez súlyos anyagi károkat okozhat, továbbá emberi életek is veszélybe kerülnének, például egy hurrikánt csak két napra előre tudnák megbízhatóan előrejelezni. Vajon megéri a gyorsabb internet mindezt?

Kiemelt kép: careergirls.org

Tags: 5G, időjárás, meteorológia, meteorológiai világnap, Meteorológiai Világszervezet, OMSZ, Országos Meteorológiai Szolgálat, viharvadászat, WMO Categories: VILÁG
Related Posts