Hazánk közkedvelt nedűje mindenkori íróink, költőink alkotásainak is központi szereplője.

A történet kifutása konkrétabban a nyugati és a keleti kultúra szembenállása és a magyarokban kezdetektől fogva benne lévő identitás-libikóka kritikája.

"A két alkotó példát mutat abból, miként lehet progresszívan, mégis alázattal modernizálni egy klasszikust, jelen esetben Babits, de talán az egész magyar irodalom legfurcsább regényét."

Babits Mihály – szerencsére, Hálistennek, mondják a vájtfülűek – még mindig erőteljes szereplője a közoktatásnak, a magyar irodalom oktatásának.

Bár az időjárás még közel sem mondható tavasziasnak, így március beköszöntével mégis eljött az ideje, hogy az ősz és a tél után a tavasz toposzát is megvizsgáljuk irodalmunkban.

Karácsonykor mindannyiunknak sok gondolat kavarog a fejében. Boldog, meghitt pillanatok, a családdal töltött percek, ám ezeket sokszor a magány és a fájdalom árnyékolja be. Különösen akkor, ha nincs kivel megosztanunk ezt az ünnepet. A következő versválogatásunkban kevésbé boldog, ám annál őszintébb és meghatóbb sorokat olvashattok a magyar irodalom nagyjaitól.

Tegnap, december 3-án volt nyolcvan éve, hogy elhunyt József Attila, a magyar irodalom nagy klasszikusainak egyike. Különleges helyet foglal el a magyarok szemében: születésnapját, április 11-ét napjainkban már a Magyar Költészet Napjaként ünnepeljük, s nem véletlenül, hiszen József Attila méltón érdemelte ki ezt a megtiszteltetést.

Fordítás, ferdítés, átírás: híres fordítóink vázlatos arcképcsarnokát állítottuk össze.

A költőket, írókat gyakran a kicsapongó életmóddal párosítják: ennek nem más lehet az oka, mint hogy számtalan példát találhatunk, ami ezt igazolja.