A valóságon sírni és nevetni: Gyakori kérdések – Magyar kíváncsiság két részben

Németh Míra 2018. dec. 10. 0 1

A Gyakori kérdések napjaink Magyarországának problémahalmazaiból semmit nem hagy érintetlenül: a nehéz helyzetből való kitörés komplikációja, a kilátástalanság, az elszemélytelenedés, a politikai helyzet irányában érzett homály és tudatlanság, a média torzításai, a mástól való félelem és annak gyűlölete, és a bizonytalanság mind-mind helyet kapnak a darabban.

Ami viszont a mai magyar valóság szókimondó és kíméletlen bemutatása mellett az előadás legfőbb eleme és ereje, az a humor. A fent említetteket olyan módon tárja elénk, hogy a darab közben könnykifakadásig nevetünk, viszont annak tudatában, hogy mindez a valóság, mélyen elgondolkodunk, így aztán az előadás után se hagy minket üres fejjel távozni. Nem akarja megmondani a nagy igazságot, de felvet kérdéseket; ezek a kérdések pedig valóban tőlünk származnak. Gondolhatnánk, hogy ez a darab milyen szarkasztikus és ironikus kifigurázása a mai magyar gondolkodásnak és az egymáshoz való hozzáállásunknak, de az egyes jelenetek nagyon jól felismerhető leképezései a magyar mindennapoknak, a darabban elhangzott kérdések és válaszok pedig a Gyakori kérdések fórumáról szó szerint lettek átemelve, így mindezek erőteljesen és hitelesen mutatják meg azt, hogy mi zavarja ma a magyart.

Fotó. Vass László Ádám
Plakát: Svajer László

A kerettörténetbe tökéletesen vannak beillesztve ezek az aktuális aggodalmak. Megismerjük egy falu, Dinnyéskeresztes néhány lakóját, akiknek legfőbb szórakozását jobbára a helyi diszkó, a dinnyeföldek és a sütöde szolgáltatja. Bár eleinte úgy érezhetjük, hogy az itt élő emberek be vannak zárva saját kis pár száz fős világukba, fokozatosan azt vesszük észre, hogy érdekli őket, hogy „mi van”: tudni akarják, mi zajlik körülöttük, hogy „Magyarország korrupt országnak számít manapság?”; de nincs kitől megkérdezniük.

Mindez hazánk információközlésének torzítását is bemutatja, illetve azt a tudatlanságot, tétlenséget és kiszolgáltatottságot, ahogyan a magyarok a saját országuk irányában viseltetnek. A tévében és újságokban rejlő hiteles-hiteltelen információk arányát szerintem nem érdemes taglalni, mert ennek boncolgatása sírásba torkollna. A családtagjaink, barátaink pedig miért lennének tájékozottabbak, ha ugyanazokat az információkat érik el, mint mi magunk? Marad az internet – ahol persze szintén egyre nehezebb kiszűrni az eltorzított híreket és a fake news-zokat. Van viszont rajta gyakorikerdesek.hu, ahol bármilyen kérdést feltehetünk anélkül, hogy arcunkat vagy nevünket adnánk hozzá. Olyan kérdéseket is akár, amelyekről azt érezzük, hogy „ciki” vagy „gáz” kimondani.

Fotó: Vass László Ádám
A képen: Kőszegi Judit, Oláh Dóra

Seres Lili Hanna író és Kónya Klára rendező jól eltalálta az arányokat a kérdések súlyát illetően is; nem csak tömény nemzeti letargiával átitatott kérdések és a hozzá fűződő kommentek hangzanak el, hanem személyesebbek is. Így például a magány, a testkép, a mások véleményétől való félelem és az önmagunkban való bizonytalanság is – „Ciki, ha kövér a barátnőm?”; „Rámtört a fullmagány, tudtok mondani pörgős társkereső oldalakat?”; „Szerintetek induljak az X-faktorban?”. És igen, bullshit-kérdésekből is kapunk bőven, mert bizony ezek is mi vagyunk.

Fotó: Vass László Ádám
A képen: Boros Ádám, Lovas Dániel, Oláh Dóra

A falubeliek a kíváncsiságuknak nem csupán „elméleti síkon” akarnának eleget tenni, sokan közülük ki is akarnak törni. Így például Csillag Tündi, a helyi szépségszalon tulajdonosa, aki jelentkezik az X-faktorba; egy kisfiúhoz a (enyhén alkoholista) szülei kihívják a tévéstábot, hogy mutassa be, ahogyan vérfarkassá változik, és reményeik szerint ezzel majd egyenes út vezet a médiasztárság felé; egy helyi hölgy pedig táncházat akar alapítani a falu sütödéjében, hogy fellendítse kicsit az életet – egyrészt a faluét, másrészt saját szerelmi életét, ám az egyetlen korban hozzáillő falubeli férfiról kiderül, hogy meleg, aminek elfogadása, mint tudjuk, nem éppen a kisebb magyar közösségekre jellemző; egy fiatal egyetemista lány pedig – anélkül, hogy ezt észrevenné vagy bevallaná magának – sugarbaby lesz, mondván: a (hatvan pluszos) férfi fizeti a tanulmányait, a szép ruháit, és mindezért cserébe csak heti egyszer kell találkozniuk.

Mindezek közben pedig jókat derülünk a maguk módján valamelyest tényleg nevetséges helyzeteknek és a természetes színészi játéknak köszönhetően, és úgy érezhetjük, mintha nem lenne különválasztva színész és néző. Végszóra pedig a szereplők tőlünk egy-két méterre állva, szemkontaktust tartva és síri csöndet kiváltva kérdezik személyesen tőlünk és egyben mindenkitől: „Én mit tehetnék azért, hogy Magyarország jobb hely legyen?”

Fotó: Vass László Ádám
A képen: Oláh Dóra, Lovas Dániel, Dömök Edina

És igen, nevetünk szinte végig a darab alatt, de közben azt is érezzük, hogy ez a nevetés inkább keserédes, mintsem felhőtlen. Mert valljuk be, nem sok elkeserítőbb élethelyzet van annál, ha nem áll előttünk más, mint a kilátástalanság.

Az Affér Színház előadása
Rendező: Kónya Klára
Író: Seres Lili Hanna
Szereplők:
Boros Ádám
Dömök Edina
Kőszegi Judit
Lovas Dániel
Oláh Dóra

Következő előadások a KuglerArt Szalon Galériában: 2018. december 18. és 2019. január 14.

Kiemelt kép: Vass László Ádám

Tags: Affér Színház, Budapest, Gyakori kérdések, Kónya Klára, Seres Lili Hanna, Színház Categories: SZÍNHÁZ
Related Posts