„War never changes” – Ryan közlegény megmentése és Harag

Nagypál Levente 2018. okt. 10. 0 0

A második világháború csatáit, fontosabb eseményeit előszeretettel adaptálja Hollywood. Vannak, amelyek fölött eljár az idő, mégis klasszikusoknak számítanak. Az egyik, ha nem a leghíresebb ilyen film Steven Spielberg 1998-as remekműve, a Ryan közlegény megmentése; egy másik ilyen pedig a David Ayer által rendezett és írt Harag.

Kiváló háborús filmekről már korábban is publikáltunk, azon a listán pedig egyértelműen foglalt helye volt Ryan közlegény kimentéséről szóló epikus történetnek. Joggal nevezhetnénk a háborús filmek reformjának az alkotást, amely a középpontba már nem kifejezetten a katonákat vagy az adott történelmi eseményt helyezte, hanem annak naturalisztikus és objektív ábrázolására törekedett.

A film katalizátora a Ryan család majdnem teljes „kihalása” volt; a három gyermekből ketten elestek a frontvonalban, a harmadik pedig a történtek idején is ott tartózkodik. Miller századosnak (Tom Hanks) és csapatának a feladata az ifjú kimentése és hazaszállítása, hogy családneve fennmaradhasson. A történet kicsit bugyutának hathat, hiszen nehéz elképzelni, hogy egy osztag életét egyetlen katonáért kockára tegye a vezérkar, főleg a D-nap kellős közepén. Azonban a film valós eseményekből is merítkezik: a forgatókönyv egy emléktáblán szereplő írás és néhány személyes történet alapján szövődött.

Steven Spielberg filmjének legnagyobb értéke máig az, hogy igyekezett úgy bemutatni a háborút, amilyen az valójában volt. Van egy kis idealizált nemzet-romantika is, hiszen egy amerikai háborús film esetében ez majdhogynem kötelező, de igyekezett mindenféle ideológiai ellentéttől teljesen elvonatkoztatni magát. Az alkotás rendkívül feszes; gondoljunk csak a nyitójelenetre, a normandiai partraszállásra, amelyet máig a leghíresebb csatajelenetként tartanak számon. Folyamatosan pörög az akció, kevés a megállás, és ez idő alatt ismerhetjük meg leginkább az osztag tagjait. A játékidő harmonikusan van elosztva; mindenre hagynak időt, legyen szó karakter-kidolgozásról, történetmesélésről vagy akcióról.

Forrás: 1037theloon.com

A Harag ezzel szemben teljesen más hangvételt képvisel. Története nem feltétlenül összeegyeztethető a történelemmel, a filmet pedig egyfajta idealizmus lengi körül. Tipikus amerikai hősök-náci, zsarnokgyilkos-mészáros ellenállásból fokozatosan árnyalódik az ellentét. Mindkét csoport törekszik a skatulyából való kitörésre (amerikai erőszakoskodás és német segítség a film végén), de ezzel együtt is nagyon mézes-mázas az egész alkotás.

A történet már a háború végjátékában kezdődik, amikor a németeknek átmenetileg valamelyest sikerül visszaszorítaniuk a szövetséges csapatokat. Az újonc Norman (Logan Lerman) egy Harag nevű, Sherman típusú tankba kerül Don Collier (Brad Pitt) parancsnoksága alá. Itt megismerkedhetünk a páncélozott csoda embereivel, akik a központi figurái a történetnek. Céljuk a megmaradt ellenséges erők felszámolása és az út megnyitása Berlin felé. Hangulata sokkal sötétebb az előző filmhez képest. A végjátékban mindenki a túlélésért küzd, és ez a kétségbeesés alakítja ki az egész film atmoszféráját. Láthatunk meghökkentő képeket tragédiákról, értékek pusztulásáról és halálról. Az egész nagyon borongós, legfeljebb pár percre kaphatunk levegőt.

Mindkét film egyedi háborús élményt nyújt a nézőknek. Kategóriájuk sémáit felhasználva kerekednek felül társaikon és képesek újat mutatni. Nem érdemes közvetlenül összehasonlítani a két művet, hiszen más színvonalat és más értékszemléletet próbál tükrözni. Sajnos a Harag nem volt képes olyan minőséget mutatni, amely egyértelműen lenyűgözte volna a szakmát, azonban határozottan kijelenthetjük, hogy alulértékelt alkotásról beszélünk. Sok meghökkentő pillanata és epikus (ám giccses) zárása emlékezetessé teszi, harcjelenetei pedig nagyon szépek a korszerű technológiának köszönhetően. A Ryan közlegény megmentésében látható partraszállás máig az egyik legnagyobb filmes teljesítmény, ugyanis valódi helyszínen (Írországban) forgatták, felépített tankokkal és veteránok szerepeltetésével (közülük néhányan valóban amputált végtaggal jöttek ki a háborúból).

Rendezői szempontból David Ayer sajnos nem volt képes a maximumot kihajtani filmjében, és azóta is vár a sikerre, hiszen ezt követő nagyjátéka, a Suicide Squad csúfosan elhasalt a nagyérdemű előtt. A tapasztalt producernek és forgatókönyvírónak a Harag volt a második filmje, amelynél rendezői minőségében szerepelt.

A Ryan közlegény megmentése etalon, ha akciódús háborús filmekről van szó, míg a Harag méltatlanul kerül süllyesztőbe – talán már most is ott van. Ti emlékeztek még rá?

Kiemelt kép: movie.hu

Tags: Bard Pitt, David Ayer, film, háborús film, Harag, Norman, popkult, Ryan közlegény megmentése, Steven Spielberg, Tom Hanks Categories: FILM
Related Posts