FalKAland a Kutyák szigetén – Wes Anderson extravaganza

0
FalKAland a Kutyák szigetén – Wes Anderson extravaganza
This image released by Fox Searchlight Pictures shows characters, from left, Chief, voiced by Bryan Cranston, King, voiced by Bob Balaban, Atari Kobayashi, voiced Koyu Rankin, Boss, voiced by Bill Murray, Rex, voiced by Edward Norton, And Duke, voiced by Jeff Goldblum, in a scene from "Isle of Dogs." (Fox Searchlight via AP)Koyu Rankin

Egy legenda szerint az ősi Japán vad vidékeit békés kutyák népesítették be, amik ellen hatalomra jutván kegyetlen háborút indított a macskaimádó Kobayashi-klán. A vesztésre álló négylábúakat egy bátor szamuráj kisfiú mentette meg, akit hősies tette miatt azóta is mélyen tisztelnek. Ezer évvel később a történelem újra játssza önmagát, hiszen Megasaki városában polgármesterként a Kobayashi család egyik leszármazottja jut hatalomra, akinek kutyaellenes gyűlöletpropagandájával szemben csak egy 12 éves fiú mer szembeszállni.   

Wes Anderson tagadhatatlanul a kortárs filmrendezés egyik legkiemelkedőbb és meghatározóbb alakja, nem mellesleg azok közé a filmes személyiségek közé tartozik, akik elmondhatják magukról, hogy rendezőként külön rajongó táboruk van. Egyedi és azonnal felismerhető stílusa, a kellemesen kínos pontossággal középre hangolt és komponált pasztell hangulattal átitatott képei, a költői snittjei és sajátos zenei aláfestései azonnal felismerhetővé teszik filmjeit. Legkiemelkedőbb alkotásainak a Grand Budapest Hotelt és a Holdfény Királyságot (Moonrise Kingdom) tartják, de számos más mestermű került ki a kezei közül, mint az Utazás Darjeelingbe (The Darjeeling Limited), Tenebaum, a háziátok (The Royal Tenebaums), és mások. Ez idáig csak egy nem élőszereplős, stop motion technikával készített alkotása volt, a Csodálatos róka úr (Fantastic Mr. Fox), így bejelentése óta nagy izgalom és várakozás övezte a hasonló technikával készült Kutyák szigetét (The Isle of Dogs).

Forrás: digitalspy.com

Bár hangulatban eltér a korábbitól, könnyen felismerhetően hordozza Anderson egyedi látásmódját és sajátos stílusjegyeit, sőt,kiforrottabb, és letisztultabb munka jellemzi, mint a Csodálatos róka úr címűt. A Stop motion technika a bábok másodpercenkénti mozgatásával felvett képek filmmé fűzése, precíz és aprólékos munkát igényel, a folyamat pedig rendkívül pipere és időigényes. A helyszínek, a díszlet, és a bábok is mind kézzel készültek, előbbiből kétszáznegyvenet, utóbbiból ezret készítettek (ötszáz kutya és ötszáz ember). Ezen túl minden fontosabb karakterhez több méret készült, és számos cserélhető rész az archoz, pl. a szájaikhoz és a szemeikhez a különböző érzelmek kimutatásához. Hogy érzékeljük milyen hosszan tartó munka is ez, gondoljunk bele, hogy egy báb elkészítése 16 hétig tartott, egy bizonyos 45 másodpercig tartó jelenet – ahol „csupán” sushit készítenek – koreográfiájának eltervezése és elkészítése egészen fél évbe telt a filmen dolgozó 27 animátornak és 10 segédjének.[1] Wes Anderson munkásságára jellemző, hogy szinte saját színészgárdája van, akik ismételten felbukkannak filmjeiben, ilyenek Bill Murray, Jeff Goldblum, vagy Edward Norton; őket most az animáció szinkronhangjaiként ismerhetjük fel, és közben hálát adunk, hogy nem készült szinkronos változat a filmhez.

A Kutyák szigetének kezdeti konfliktusa nem is olyan távoli jövőben kezdődik, Megasaki városában kutyainfluenza tör ki, melyre Kobayashi polgármester válaszként a város kutyáit egy elhagyatott, szeméttárolásra használt szigetre száműzi. A kutyák fő időtöltése a falkáik közötti hierarchia alakítása, melyet a szigetre hordott zsákokban romladozó ételért marakodással vezetnek le. A tilalom ellenére egy tizenkét éves fiú, Atari Kobayashi – aki maga a polgármester örökbefogadott fia –, elszökik a szigetre, hogy megkeresse a tőle elszakított testőr kutyáját, Spots-ot (Pöttyös), – ugyanis a tilalom ellenére mély barátságot kötött vele. Az akcióban segítségére siet egy öttagú, magukat alfáknak tartó falka – felsőbbrendűségüket a gondosan összeválogatott nevük is alátámasztja: Rex (Király), King (Király), Boss (Főnök)  Duke (Herceg) és Chief (Vezér). A csapattól véletlenül elsodródik Atari és Chief: pont az egyetlen kutya a csapatban, aki a száműzetés előtt nem elkényeztetett házi kedvencként, hanem mint kóbor kutya élte életét, így bizalmatlan és barátságtalan az emberekkel szemben. Nem tervez a szükségesnél mélyebb kapcsolatba kerülni Atarival, engedelmeskedni pedig egészen biztosan nem fog neki – legalábbis eleinte úgy hiszi.

– Segítesz a kis pilótának?
– Ugyan miért tenném?
– Egy 12 éves kisfiú… A kutyák szeretik az olyanokat.

Forrás: www.812filmReviews.com

Sok történetet láttunk és hallottunk már a gyerek és kis kedvence közötti barátságról, így előre (és helyesen) sejthetjük, hogy a történet fő szála Atari és Chief kapcsolatának kialakulásával és fejlődésével halad tovább, miközben Spots után kutatnak. És valóban, egy egészen Kis herceg-szerű kedves szelídítésnek lehetünk tanúi: hogyan oldja fel Atari a kutya vad énjét, Chief hogyan ismeri fel a behódolást nem igénylő megszelídítést, és hogyan váltja fel az ellenszenvet és makacsságot a ragaszkodás és a hűség. A történet folyásával világossá válik, hogy a valódi főszereplő – aki a legnagyobb változáson és jellemi fejlődésen megy keresztül – nem is Atari, hanem maga Chief. A mese nagy csavarjának előkészítse, hogy egyre több hasonlóságot mutat Spots-hoz – többet, mint bármelyikük is gondolta volna, előrevetítve Atari és a két kutya (barátsága) közötti választás elé állítását – nem is lenne igazi kisfiú és kisállat barátságáról szóló a mese, ha nem lenne szívszorító.

A történet másik szála egy amerikai cserediákot, Tracy Walkert követi, aki felfigyel Kobayashi polgármester korrupciós ügyeire, és egy egész összeesküvést fedez fel körülötte. A történet ezen szála konkrétan a politika nyilvános titkaira mutat rá, hogy mennyire nevetségesen elnéz egy nép a vezetőségben zajló nyilvánvaló korrupció és egyértelmű csalás mellett, még ha bizonyítékokkal is alátámaszthatóak azok. A másik fő veszély, amelyre rámutat a film, hogy mekkora erővel bírhat egy jól tálalt gyűlöletpropaganda: minden észérvet, szolidaritást és szeretetet kitörölhet az emberekből, még a legkedvesebb és hűségesebb barátaik ellen is fordíthatja őket. A film nem mutogat oldalakra és pártokra, de nem is szükséges ahhoz, hogy az üzenet hiteles és felismerhető legyen, lapozzunk csak a történelemkönyveinkbe, nézzünk csak szét magunk körül.

A Kutyák szigetének premier előtti vetítése a 2018-as Berilinalé Filmfesztiválon volt, amelyen el is vitte a fődíj Ezüst medvét. A film április 13-án lett nyilvános, a rajongók és a kritikusok körében is azóta globális sikert aratott, egy San Franciscó-i moziban még Hozd magaddal a kutyádat vetítést is szerveztek.[2] A hazai nézőknek sajnos várniuk kellett a megtekintésre, mivel a magyarországi mozik csak május elején kezdték vetíteni a filmet.

Hivatalos trailer (magyar felirattal): 

 


[1] http://www.indiewire.com/2018/03/isle-of-dogs-wes-anderson-stop-motion-animation-japanese-cinema-1201942149/

[2] ‘Isle of Dogs’ Is Throwing A ‘Bring Your Own Dog’ Screening – http://www.indiewire.com/2018/03/isle-of-dogs-bring-your-own-dog-screening-roxie-theater-1201936610/

Kiemelt kép: http://www.kulter.hu/

Nincs megjeleníthető cikk