Tényleg a #maradjotthon a legjobb megoldás?

Horváth Máté 2020. máj. 6. 0 0

Rohamosan növekszik világszerte a munkanélküliek száma. A több mint hárommillió koronavírus fertőzött mellett csak Európában legkevesebb egymillió ember vesztette el munkáját az elmúlt két hétben a vírus ellen meghozott, gazdaságot jelentősen lelassító intézkedések miatt. A napokban a legtöbb európai ország lazításokat rendelt el. Itt az ideje leszámolni a #maradjotthon uralmával?

Két hét alatt 10 millióra nőtt a munkanélküliek száma az Egyesült Államokban. Ausztriában április végére 15 597 koronavírus fertőzött mellett több mint félmillió ember volt munkanélküli vagy iskolás, ami az előző évi adatokhoz képest 58,2 százalékos emelkedést jelent. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) összesítése szerint 3,3 milliárd állás, tehát a jelenlegi munkahelyek fele került veszélybe a koronavírus-járvány miatt. Tényleg minden megoldódik, ha otthon maradunk?

Az Euronews híradója a koronavírus elleni védekezés által előállt növekvő munkanélküliségről

Miért maradtunk eddig otthon?

A koronavírus elleni védekezés következtében Európa-szerte, pár kivételt képző államtól eltekintve, beállt a trend: maradjunk otthon, hogy laposítsuk a járványgörbét. Az egészségügy leterheltségét tekintve ismert és logikus a magyarázat: legyen minél kisebb az egészségügyi ellátórendszer egyidejű terhelése, hogy minden koronavírussal kórházba kerülő beteg megfelelő ellátást kapjon. Egy égető kérdést azonban kevesen tesznek fel: mindezt milyen áron? Mi az ára annak, hogy a politikai elit világszerte úgy döntött, belassítja a gazdasági folyamatokat, ezzel hazaküldve sok millió munkavállalót?

„Csak legyünk túl a járványon, aztán majd lesz valahogy”

A tömeges otthonmaradás hosszútávú következményeit senki nem ismeri teljes körűen, de egy biztos: a már évek óta emlegetett eljövendő gazdasági világválság most valósággá válik. Ennek első jele a #stayhome közvetlen áldozatai – azok a munkavállalók, akik a koronavírus miatt leállított vagy létszámcsökkentett munkahelyeken dolgoztak. Itthon egyelőre többnyire csak a hírekből érzékelhető jelenség a világgazdaság bezuhanása, sok szakember azonban úgy látja, hogy a 2008-as gazdasági válság csak bemelegítés volt ahhoz képest, amivel szembenézünk. A koronavírus reálgazdaságra gyakorolt hatásáról bővebben itt írtunk.

Chicagói munkanélküliek állnak sorba ingyen ebédért (1931)
Forrás: ellwhisperer.com/neokohn.hu

A mindenki maradjon otthon álláspontja és a csak a veszélyeztetett és idős emberek szorulnak kiemelt védelemre nézőpontok közötti vitát, melyben szakemberek érvei csapnak össze, már régen le kellett volna folytatni. Ehelyett a #maradjotthon a média elképesztően nagy erejű rémhírterjesztési és pánikkeltési akciójának köszönhetően az egyetlen uralkodó narratíva maradt. A „majd lesz valahogy, csak maradj otthon” álláspont szűklátókörűsége sokkal több kárt okozhat a jövőben, mint amennyit önmagában okozna a koronavírus.

Lazítások, a gazdaság és az élet újraindítása

Május elejére érdekes módon Európa-szerte elszaporodtak a társadalmak és a gazdaság újraindítását célzó, a #maradjotthon logikájának ellentmondó intézkedések. Ha a hazai helyzetet vesszük példának, elmondható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban május harmadikára „jósolta” a járvány tetőzését. Felmerül a kérdés, hogy ha ez így van, miért kezdődtek el május 4-én az érettségik, és miért léptek életbe a vidéki lazítások? Kovács Zoltán a következőkkel indokolta a lépéseket: az élet újraindítása „mindannyiunk által vágyott”, a magyar gazdaság szempontjából is fontos lépés, továbbá közölte, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer mostanra felkészült arra, hogy akár betegek tömegeit is ellássa. Kovács Zoltán tájékoztatott arról is, hogy az élet újraindításával növekedhet a fertőzöttek száma.

A kormány közlendőjéből így már világosabb a kép:

1. Az eddig elrendelt kijárási korlátozások és az élet lelassítását célzó intézkedések arra kellettek, hogy az egészségügyi rendszer felkészülhessen a tömeges terhelésre. Ezzel egyidejűleg értelmét veszti a május 3-ára jósolt járványügyi tetőzés.

2. A napokban meghozott vidéki lazításokkal elkezdődött az élet és a gazdaság újraindítása. A kormány teret enged a járvány terjedésének (kivéve Budapestet), mert a #maradjotthon gazdasági következményei miatt végül belátták, hogy súlyosabb társadalmi-gazdasági-politikai árat kellene fizetnünk, mint amennyi életet a vírus megkövetel. Hangsúlyozandó, hogy a lazítások bevezetése nem csak a magyar kormányzati politikára jellemző. Úgy, ahogy a #stayhome esetében is, a lazításokban is szinte egyként reagáltak az európai államok vezetői.

Azonban ahogy a fentebb említett vita is túl későn kezdődött el (ha egyáltalán elkezdődött), úgy az ismert munkanélküliségi mutatók és globalizáció által kölcsönös függési rendszerbe került nemzetgazdaságok bezuhanása tudatában sajnos kijelenthető, hogy a koronavírus világgazdaságra gyakorolt hatásai is túl későn kerültek számításba. Egyre szaporodnak azok a vélemények (közgazdászok körében is), melyek hatásaiban az 1929-es nagy gazdasági világválsághoz hasonlítják a ránk váró eseményeket. Amennyiben ez igaz, érdemes lenne leszűrni és tudatosítani legalább azt az egy, bagatellnek tűnő tanulságot, hogy a vita és az észérvek felsőbbrendűséget kell hogy élvezzenek a média lájkhajhász pánikkeltésével szemben.

A publicisztika nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.

Kiemelt kép: journalcdiamondcoin.info

Tags: 444, 888, a média felelőssége, COVID-19, Euronews, Európa, gazdaság, gazdasági válság, járvány, koronavírus, Kovács Zoltán, média, munkanélküliség, Orbán Viktor, politikai elit, társadalmi vita, világjárvány, vita Categories: 5PERC
Related Posts