#áthatás – Sors jegy

“Le sem kapartad. Pedig sokba került ám. Kétezer forint volt. De megéri tudod, mert minimum ennyit tudunk nyerni is vele. És nézd, nézd: itt van az elején, 75 millió a főnyeremény!”

Le sem kapartam. Pedig már tegnap hozta. Tegnap óta vár arra, hogy megváltsam neki a világot.

“Most el kell mennem dolgozni. De szólj, ha nyertünk, mert akkor ígérem, hazajövök.” Így megy el. Csillogó szemekkel.

A húszast oly nehezemre esik csúsztatni a felületen, mintha több kilós lenne. Megroppanok a reményed súlya alatt.

A csuklóm is begörcsöl, olyan sebességgel kaparom a sorsjegyet.

Sors jegy.

Mintha a Sors egy távoli paradicsom lenne, és a vonat, ami oda visz, csak nagyon ritkán indulna. “- Jó napot kívánok, egy sorsjegyet kérnék! – Milyet? – Olyat, amivel nyerhetek.” Mindig ezzel a szöveggel tér be a trafikba, és remegő kézzel fizet.

Annyi mindenre kellene a pénz. Tetőre, cigire, nyaralásra, a jobb szülőség mutatójának. Ha van pénzed, könnyű jó embernek lenni.

Aztán letelik a pár perc. Csalódottan, dühösen hullik ki kezemből az érme. Kukába dobom a jegyet. Már nekem is csillognak szemeim. Nem hívom fel. Majd hazajön, ha a műszaknak vége.

Novák Henrietta

Kiemelt kép: Lokál

Tags: 5perc, áthatás, jegyzet, napindító Categories: 5PERC
Related Posts