#áthatás – Otthontalan

Hány otthon jut egy emberre?

Több mint egy tucat pesti lépcsőház kódját ismerem. Lépcsőházakét, ahol laktam, ahova vendégként járok, ahol lakom, ahol lakhatnék. Mégis, ez a furcsa otthontalanság. Valami köze lehet a szagokhoz. Bűzlik a főváros az idegen szívektől. Jönnek fiatalok, családosok, németek és angolok, özvegyek, lánybúcsúsok, jönnek az idegen szívükkel. Én is így jöttem. A jövőben bontakozó illúzióimnak alárendelt jelenemmel. Lakásszám, kulcs, kód és rögtön előttem egy élet, amit élhetnék, de ez a fenyőerdős légfrissítő, az odaégett muffin és a dohos régi szekrény. Máskor meg rántotta és tusfürdő, elnyomott csikkek. Talán az ammóniás hajfesték és frissen főzött kávé, aceton. Ez akkor lehetek én átmenetileg egy kollégiumi szobával, könyvtári könyvekkel, négy évszaknyi ruhatárral, el nem használt füstölőkkel, kilátással a szemben lévő műteremre és egy olasz kávézóra. Ha megvan az idill, az akkor az otthon? Hiszen egy tucat lépcsőház kódját ismerem, de én itt nem azt az életet élem. Az alárendelt jelenemmel én otthontalan is vagyok. Biztosan valami köze lehet a szagokhoz.

Bán Boglárka

Kiemelt kép: Gartaitel

Tags: 5perc, áthatás, jegyzet, napindító Categories: 5PERC
Related Posts