#áthatás – Kényelmes mérföldkövek

És akkor azon a széken ülve először érezte a saját felnőtt mivoltát. Átfutott az agyán százféle gondolat. Olyan hétköznapi minden. Pedig csak egy üzenettel kezdődött, amit egy régen látott baráttól kapott. Most itt ül a széken, aminek piros a párnája. Beszélgetnek, arról hogyan változott meg az életük fél év alatt. Hogy együtt élnek a fiújukkal, akivel már olyan régóta járnak. Arról, hogy milyen munkájuk van, mennyire átalakult az időbeosztásuk, a dolgokhoz való hozzáállásuk és a prioritásaik. Ezután pedig nevetnek, hogy mennyire nem járnak el bulizni, és hogy ki hitte volna. Ők maguk biztosan nem. Mikor nem is olyan régen még egy közepesen távoli helyen nevettek együtt fiúkon, pletykákon és apró buborékban ültek, amiről azt hitték, az a világ. Most otthont teremtenek máshol és egyre inkább a saját útjukat kezdik taposni. Ott ült és belül akkor megváltozott valami. Később hazafelé még mindig így érzett. A buszon ülve a sötétben mosolyogva konstatálta, hogy minden ilyen nem várt találkozással kicsit jobban tudatosul benne az, hogy visszafordíthatatlanul robog előre vele is az idő, és hogy már soha többé nem lesz gyerek. Meg persze az is, hogy ez mennyire csodálatos.

Vekszli Anna

Kiemelt kép: Lutor Katalin fotója

Tags: 5perc, áthatás, jegyzet, napindító Categories: 5PERC
Related Posts