#áthatás – Elhinni, hogy nagy vagy

Hetek óta életkrízisben vagyok. Jó mélyen, ráadásul éppen nem a legjobbkor. Sorra olyan helyzetekkel találom magam szemben, amikor nagyon tudni kellene, hogy merre is haladok, mit is akarok, hogyan is tovább. Kérdőíveket tolnak elém, hogy mennyire lesz számomra rendben a tanári pálya, önreflexiókat írok, vagyis kellene írnom a lehető legőszintébben, hogy mennyire fejlődtem, mennyire nem, és mennyire szeretnék majd. Én pedig ülök a szoba közepén a kávéfoltos padlószőnyegen, óravázlatok halmai között, kacsingatva egy fényképezőgépre, hogy: “veled szeretném folytatni, bébi”. Mert egy kicsit minden kattintás után elhiszem, hogy tud ez elég jól menni ahhoz, hogy életpálya legyen. Modell bizony itt is van. “Most kell felnőttnek lenni” – hallom folyton, mint a harangok zúgását, de nem tudom, hogy ezt most az ördög vagy az angyal suttogja a vállamon láblógatva. Talán az élet is éppen olyan, mint amikor C-vitamint veszel be a fejfájásra – el kell hinni, hogy rendben lesz ez így. El kell hinni, hogy egy döntésnyi pillanatra tudsz majd elég nagy lenni. Aztán talán éppen ezáltal nagy is leszel egyszer.

Lutor Katalin

Kiemelt kép: Lutor Katalin fotója

Tags: 5perc, áthatás, jegyzet, napindító Categories: 5PERC
Related Posts