#áthatás – A szemüveggyilkos

Ha a szem a lélek tükre – ahogy coelhoi magasságokba emelkedett felebarátaink szokták emlegetni –, akkor a szemüveg egyfajta metafizikai mankó, amivel ha történik valami, akár elvész, akár eltörik, bizony nagy szarban találhatjuk magunkat. Különösen kellemetlen, ha az ember az éjszaka kellős közepén, töksötétben elindul a mosdó felé, majd dolga végeztével, megkönnyebbülten visszacammog ágyban fekvő kedvese mellé, de az utolsó pillanatban a talpa alatt heverő ismeretlen eredetű tárgy vérfagyasztó hanggal töri meg a csendet.

Szívverés kihagy, elmondok három Miatyánkot és félálomból ébredő szebbik felem heves tiltakozása ellenére felkapcsolom a villanyt. Igen, a megérzés nem csal, ahogy a lábujjakból meredő műanyagdarabok sem… Tényleg egykori bajtársam és hű fegyverhordozóm jobb sorsra érdemes maradványai hevertek a padlón. Miután kihordtam három agyvérzést lábon, beírtam a keresőbe, hogyan lehet cirka három óra alatt megtanulni a Braille-írást, hiszen szemüveg nélkül kábé annyit látok, mint Stevie Wonder egy átmulatott éjszaka után. Hétvégén zárva az optika, kénytelen vagyok egy erősen fókuszáló inuit pupilláival közlekedni hétfő reggelig az ösztöneimre bízva magam, hogy nem keverem össze valamelyik kedves ismerősömet esetleg egy villanyoszloppal.

Aztán eljön a nagy pillanat, a boltvezető mosolyogva nyújtja át legújabb életmentő segédeszközömet, barátnőm pedig lelkesen hozzáfűzi, hogy így legalább nem Dexterre hasonlítok, hanem a Roxfort leghíresebb növendékére. Abban pedig már száz százalékig biztos vagyok, hogy az izgalmas hétvégékhez nem kell feltétlen előre tervezni, bízzuk magunkat pusztán a vakszerencsére.

Székely Zoárd

Kiemelt kép: fixmyglasses

Tags: 5perc, áthatás, jegyzet, napindító, szemüveg Categories: 5PERC
Related Posts