Magyarországon van igény egy új baloldali pártra – Létezik-e objektív bizonyítás?

Horváth Máté 2019. ápr. 26. 0 1

Ha megvizsgáljuk a tézist, észrevesszük, hogy az tudományos igazolás szempontjából meglehetősen problémás. A politikatudományban – ellentétben a marketinggel (!) – nem létezik ugyanis az “igény”-re, a “társadalmi igényre” konszenzuálisan elfogadott definíció. Így a vizsgálódónak kell egy saját definíciót teremtenie az igény mibenlétére, mely definícióteremtés ezúttal nagy szabadságot ad neki. Olyannyira nagyot, hogyha nem tudományos igényességű munkát kell felmutatnia a téma körüljárásával, hanem például valamilyen párt vagy érdekcsoport megbízásából kell bizonyítania tézisét egy nem tudományos felületen, (például TV- vagy rádióbeszélgetés) akkor az “igény” szó szabad értelmezésével olyan leszűkített környezetet alkothat, amilyet csak szeretne, tehát akár a tézis bizonyítását, akár a cáfolatát is bemutathatja.

A következőkben a tudományos hitelességre helyezve a hangsúlyt, el szeretném kerülni az előbbiekben felvázolt cselt, és kellő körültekintéssel megpróbálom bizonyítani a címben olvasható tézist.

Bizonyításom három részből áll: először is bemutatom, hogy a mérések alapján a magyar társadalomnak csak kis része bízik a jelenlegi baloldali pártokban. Majd bemutatom, hogy ennek ellenére a társadalom egészében jelentős igény van a baloldali ideológiára. Ezután pedig megpróbálok azonosítani egy csoportot a bizonytalanok/nem választók körében, akikkel bizonyítom, hogy társadalmunkban lenne igény egy új baloldali pártra. Mindehhez nagy segítséget nyújtottak a Policy Solutions-Friedrich-Ebert-Stiftung elemzései a magyar társadalomról.[1]

Bíró-Nagy András és (Policy Solutions, MTA TK PTI) Laki Gergely (Policy Solutions) Szociáldemokrata értékek Magyarországon című elemzése segítségével jutok el bizonyításom első részéhez, amely szerint a magyar társadalomnak csak kis része bízik a jelenlegi baloldali pártokban. (A mérésekhez használt reprezentatív kutatások módszertana az [1] hivatkozott helyen elérhető) Bíróék elemzésük Baloldali értékek és hitelesség című részénél feltették az alábbi kérdést: “Ön szerint melyik párt a leghitelesebb a következő kérdésekben?”

Azt hiszem az MSZP-Párbeszéd és a DK baloldalisága vitán felüli, az LMP szereplését pedig azzal indokolom, hogy a párt jelenlegi ideológiai besorolása kétes, azonban explicit módon soha nem vallotta magát jobboldalinak. A reprezentatív kutatáson látszik, hogy mindent egybevéve a választók 8-16%-a gondolja egy-egy felvetett kérdésben a felsorolt pártokat a leghitelesebbnek.

Érdemes kitérni a kérdések igazán baloldali pontjaira: vessünk egy pillantást a “Biztosítaná, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a megélhetéshez szükséges létminimum?” kérdésre. A választók 10%-a gondolja, hogy az MSZP, 9 százalékuk, hogy a DK, és 12 százalékuk, hogy az LMP a leghitelesebb ebben a kérdésben.

Vizsgáljunk meg még egy baloldali felvetést: “Olyan lakáspolitikát támogatna, amely nem a gazdagoknak, hanem a szegényeknek segít lakáshoz jutni?” A számok a következők: MSZP 12%, DK 10%, LMP 11%.

Az eredmények alapján tehát kijelenthető, hogy a jelenlegi baloldali pártok a választók átlagosan 10 százalékának szemében képesek arra, hogy bizonyos alapvető baloldali értékeket képviseljenek.
A magyar társadalomban ezzel szemben sokkal nagyobb igény van a baloldali politikára. A következő kérdéssel ezt próbálom bizonyítani.

“Az állításunk így hangzott: A rosszabb helyzetben lévők társadalmi felemelkedését az államnak támogatnia kell.”[2] Ez az állítás egyértelműen baloldali ideológiai elem. A kutatás a következő eredményeket hozta:

Forrás:
https://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzes/287/politikai_utmutato_web.pdf

“Ma Magyarországon egyértelmű többségben van a gondoskodó állam eszméjét támogatók tábora: a magyarok 83 százaléka gondolja úgy, hogy az államnak kötelessége segítenie a rossz társadalmi helyzetben lévőket, és csak 16 százaléknyian osztják azt az álláspontot, hogy az államnak nincs ilyen kötelezettsége, és mindenkinek saját felelőssége társadalmi státuszát megváltoztatnia.”[3]

Az ábra elemzésével egyből eljutunk a tézis bizonyításának harmadik részéhez. 2018-ban a közvélemény-kutatások átlagolásával kijelenthető, hogy a bizonytalanok/nem választók aránya stabilan 30% fölé emelkedett, gyakran elérve a 35%-ot is. Ez az embertömeg a Fidesz támogatottságát legjobban megközelítő, második legnagyobb “csoporttá” nőtte ki magát a pártpreferencia-méréseken, így az ő értékválasztásaikból igazolhatóvá válhat tézisem, mely szerint Magyarországon van igény új baloldali pártra, amennyiben van olyan mérhető, jelentősebb részük, akiknek lenne igénye a baloldali politikára, de nem szavaz a jelenlegi pártokra. Természetesen jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ezeket az embereket egyáltalán rá lehetne-e bírni arra, hogy bármilyen pártra szavazzanak, politikai passzivitásuk maradandó-e. A következőkben be fogom bizonyítani, hogy ebben a nem-választó csoportban jelentős igény van a baloldali gondolatra – úgy gondolom, hogy ennek az igénynek a “felkorbácsolása” és becsatornázása pedig mindenképp egy lehetőség egy új baloldali erő számára. Térjünk tehát vissza bizonyításom utolsó részéhez.

Először is egy átlagolt 33 százaléknak veszem a bizonytalanok/nem szavazók arányát a magyar választók körében. Az ábráról leolvasható, hogy a bizonytalan szavazók 39%-a teljesen egyetért abban, hogy a rosszabb helyzetben lévőket az államnak támogatnia kell, 46%-uk pedig inkább egyetért az állítással. Ez összeadva 79%, amely az átlagolt 33%-os nemválasztó/bizonytalan csoportnak a 26%-a – tehát van egy masszív, mérhető és jelentős, 26%-os csoport a magyar társadalomban, akik támogatják ezt a baloldali elemet, de bizonytalanok/nem szavaznak pártra.
A következőkben a felhasznált számítás mentén más kérdéseket is megvizsgálok és bebizonyítom, hogy ez a társadalmi réteg valóban körvonalazható, létezik, és nem csak a fent említett kérdésben válaszolt baloldali módon.

Az előző logika és számítás mentén az “Akinek magasabb a fizetése, az a fizetése arányosabban nagyobb részét fizesse be adóként az államnak, mint akinek alacsonyabb a fizetése.”[4] felvetésre az alábbi válaszokat adták a bizonytalanok/nem választók: A felvetés (progresszív adó) a politikatudomány konszenzusával leginkább baloldali gondolatnak sorolható be, így úgy gondolom, ez is jó mércéje lehet egy új baloldali párt igényének megállapításához. A bizonytalan szavazók egyetértő válasza 41+35, tehát 76%, ami a teljes magyar választók körében átlagolt 33%-os bizonytalan csoport 25%-a.

Harmadik, hasonló felépítésű érvem következik, ezúttal ismét a Policy Solutions-Friedrich-Ebert-Stiftung Szociáldemokrata értékek Magyarországon cínű elemzés segítségével. Felvetésük a következő volt: “Vannak, akik szerint az államnak mindenki számára biztosítania kell a megélhetéshez szükséges minimumot. Mások szerint az államnak nem feladata mindenki számára biztosítani a megélhetéshez szükséges minimumot, mivel azt elsősorban mindenkinek a saját feladata megteremteni. Ön melyik állítással ért egyet?”[5]

A feltett kérdés ideológiai megítélésében kijelenthető, hogy “Az államnak mindenki számára biztosítania kell a megélhetéshez szükséges minimumot” kijelentés egyértelműen baloldalinak mondható. Az ezt választók aránya a bizonytalan szavazók körében 64%, ami ismét jelentős, 21%-os eredmény a társadalom egészére vetítve.

Az tehát kiderült, hogy a jelenlegi baloldali erők hitelessége a választók szemében igen csekély, míg a bizonytalan szavazók jelentős részének van igénye a baloldali gondolatra; mérhető és jelenlévő egy, a teljes társadalmat nézve több mint 20%-os csoportban a bizonytalan választók körében, egy új baloldali pártnak tehát megvan a lehetősége, hogy ezeket a választókat a kirángassa passzivitásukból.

Most visszatérnék a bevezetőben felkiáltójelezett részhez, mely az igényről és a marketingről szólt. Az igény utáni konszenzuális definíció után kutatva kiderül, hogy a marketingnek van definíciója az igényre. A politikai marketing – ahogyan a marketing önmagában – pedig nemcsak a meglévő igényeket tudja formálni, hanem akár egy társadalmi csoportba eddig nem jelen lévő igényeket teremhet, vagy rejtőzködő igényeket hozhat felszínre – esetünkben egészen pontosan azt az igényt, hogy lépjenek vissza vagy lépjenek be a pártot választók körébe, és szavazzanak a jelenleg fiktív, új baloldali pártra, mely valóban képes képviselni érdekeiket


Felhasznált források:

[1] Friedrich-Ebert-Stiftung: Politikai Útmutató Magyarországhoz – Kutatás a magyar társadalom politikai értékrendjéről(2018): https://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzes/287/politikai_utmutato_web.pdf

Policy Solutions-Friedrich-Ebert-Stiftung: Szociáldemokrata értékek Magyarországon (2018)
https://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzes/284/policy_solutions_szocialdemokrata_ertekek_magyarorszagon.pdf

[2] Friedrich-Ebert-Stiftung: Politikai Útmutató Magyarországhoz – Kutatás a magyar társadalom politikai értékrendjéről(2018) 13. p.

[3] U.o. 13. p.

[4] Policy Solutions-Friedrich-Ebert-Stiftung: Szociáldemokrata értékek Magyarországon (2018) : 26. p.

[5] U.o. 29. p

Kiemelt kép: http://i.imgur.com/dSuOuow.jpg

Tags: baloldal, baloldali pártok, Demokratikus Koalíció, DK, elemzés, igény, Lehet Más a Politika, LMP, Magyar Szocialista Párt, MSZP, Policy Solutions, politika, tanulmány, tézis Categories: 5PERC
Related Posts